A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók

XVII. század közepe mellett szól (219. kép). Ezt a feltevést megerősíti az is, hogy egy másik, 1764ből fennmaradt takács céhpecsétnyomón ugyanezek a motívumok láthatók, de már tetszetősebb és díszesebb kivitelben. A pecsétmező közepén itt is vízszintesen elhelyezett vetélőt láthatunk, de ez a vetélő kecsesen hajlított, a rajta álló, csőrében zöld ágat tartó galamb alakja is formásabb és a kerek pecsétmezőt, mint díszítőelem öt virágszál tölti ki. Ez a pecsétnyomó a peremartoni takácsoké (220. kép). Évszámban a 6-os fordítva van vésve, és így esetleg 9-esnek is olvasható, de ebben az esetben is jóval 1844 előttről származik és semmiképpen sem képzelhető el, hogy a veszprémi takácsok vették át 1844-ben primitívebb formában a peremar224. kép. A lázi takácscéh pecsétnyomója 1826-ból Abb. 224. Petschaft der Weberzunft von Lázi aus dem J. 1826. toniak céhjelvényét, hanem az a kézenfekvő, hogy a veszprémiek régi, 1644-es pecsétjének motívumai kerültek a XVIII. században a peremartoni céh pecsétjére. A csőrében olaj ágat tartó galamb több felvidéki szűcscéh pecsétjében is megtalálható.^ Szimbolikus összefüggései a takács és szűcs szakmával egyelőre kiderítetlenek. 226. kép. A szentkirályszabadjai takácscéh pecsétnyomója 1796-ből Abb. 226. Petschaft der Weberzunft von Szentkirályszabadja aus dem J. 1796. A másik XVII. századi takácscéhpecsét a nagyvázsonyiaké 1693-ból. A díszes latinnyelvű pecsétlőt egy évvel a szabadalomlevelük elnyerése után vésették. A vázsonyi takácscéh megyeszerte híres, jónevű céh volt és főcéhnek számított. Több, Veszprém megyei község takácscéhe tartozott hozzá, mint leánycéh. A díszes levélfűzéres szegélyű pecsét két pálmaág közölt három háromszög alakban összerakott vastag vetélőt ábrázol díszes koronával fedett kerek pajzsban (221. kép). 225. kép. A városlődi takácscéh pecsétnyomója 1755-ből Abb. 225. Petschaft der Weberzunft von Városló'd aus dem J. 1755. 203