Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)
Gelléri Gábor: Francia útleírások Magyarországról a hódoltság utolsó szakaszától a Rákóczi-szabadságharcig
rásként ajánlja az útleírásokat. Ez magyarázza azt, hogy miért hullámokban terjed mind az utazási kedv, mind egy-egy útirány divatja. Számunkra a hétkötetes sorozatból az ötödik kötet a legérdekesebb, melynek témája Németország. Ez a kötet szegényesebb a természetesen igen részletes francia, az igen sok turisztikai információt tartalmazó itáliai, és a nyelvtannal, dialógusokkal és London-leírással bővített angol kötetnél, de bővebb a már tárgyalt, utazásfilozófiát is tartalmazó Oroszország-leírásnál. A kötetben az itt mellékelt térkép is megtalálható. 32 Figyelemreméltó a német kötetben a történelmi részek túlsúlya: majd egyharmadát az 1356-os, IV. Károly által kiadott, a császárválasztás rendszerét rögzítő bulla részletes leírása és elemzése teszi ki. Egyértelművé válik ebből, hogy a korszakban Németország, a német fejedelemségek területe nem annyira utazási célpont, mint történetileg és politikailag fontos és megismerendő tárgy. A német kötet nyolcadik fejezete (115-138.) tartalmazza Ausztria, Magyarország és Csehország leírását. A fejezet elején Jordan szabadkozik, hogy csak 'en voyageur ', 'utazó módjára' tud mindent leírni, tehát csak a legfontosabb dolgokat érinti. E különösnek tűnő megjegyzés Jordan eredeti koncepciójával összevetve nyer értelmet: nem turisztikai, hanem sokkal inkább részletes történelmi és földrajzi leírást kíván nyújtani. Ehhez képest az 'utazó módjára' való leírás, a 'gyorsan elsuhanó pillantás' valóban kevesebbet nyújt az olvasó számára. A fejezet Ausztria leírásával kezdődik, melyben a szerző teljes mértékben azonosítja Ausztriát az ókori Pannóniával (!). Mindemellett Ausztriát mint Németország tartományát említi. Ennek magyarázata természetesen az, hogy Jordan a német területeket a Német-Római Birodalom szinonimájaként értelmezi, történelmi fejezetei is ilyen nézőpontból készültek. Ausztria földrajzi leírása után rövid jellemzést ad az osztrákokról, akikről megállapítja, hogy gőgösek, mindenki mást lenéznek és borisszák. Az osztrák rész ismertetését egy karintiai ünnep bemutatása zárja. Magyarország mint 1527 óta választás útján, „nemrégiben" pedig örökletesen is Ausztriához tartozó terület jelenik meg munkájában. Jordan szerint ez a helyzet és a vallási viták az okai annak, hogy a „hitetlenek" az ország jelentős részét elfoglalhatták. A későbbiekben visszatér a politikai kérdésekre, mindenekelőtt az Európát leginkább érdeklő témára: helyes volt-e Magyarországot Ausztria részévé tenni, vagy jobb lett volna helyreállítani külön a Magyar Királyságot egy másik ágról származó Habsburg-uralkodóval? Jordan szerint ez utóbbi változatra volt próbálkozás, de a spanyol ágnak nem voltak megfelelő jelöltjei, így 43