Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Gelléri Gábor: Francia útleírások Magyarországról a hódoltság utolsó szakaszától a Rákóczi-szabadságharcig

„Magyarország elvesztette jogát a szabad királyválasztásra". Ezzel magyarázza, hogy az 1684-es török támadás után a töröktől visszafoglalt országrészeket a császár rögtön a saját területeihez csatolta. Feltétlenül érdekes, hogy Jordan nem említi az 1660-as évek magyarfrancia diplomáciai tárgyalásait, melyek során a magyarok - a lengyel példát követve - XIV. Lajos valamelyik rokonát szerették volna királynak felkérni.

35 A hallgatásnak oka lehet, hogy nem volt tudomása ezekről a voltaképp titkos tárgyalásokról, vagy netán ismerte azokat, de nem közölhette. Az is lehet, hogy az udvari körök olvasóközönsége számára XIV. Lajos e kérdésben gyakorolt hintapolitikája nem volt feltétlenül kívánatos téma. Figyelemreméltó Jordan - a korabeli francia véleményeket tükröző, ám a leírás egyéb elemeihez képest meglepően széles kitekintésű - elemzése arról, hogy miért kellene Magyarországot független államnak meghagyni.

36 Négy okot sorol fel. Először is a császár irányíthatná a királyválasztást, így biztosítva a szövetség lehetőségét. Másodsorban határterülethez jutna a birodalom saját területe és a török között, hisz jobb a szövetségest támogatni, mint a birodalom nevében hadban állni. Harmadik pontként a további hódítások révén a császár ereje csak nőne, ami pedig a protestáns fejedelmek letörését segíthetné. S utoljára, ha véletlenül vereséget szenved a király, akkor sem kerül bajba. Jordan földrajzi leírásában

37 megjelenik a két legismertebb európai közhely, a szinte mesés termékenység és a gazdag bányakincs, melyeket már anonim utazónknál is láthattunk. Új elem a Magyarország „igen egészségtelen" levegőjének említése, mellyel más, ismert leírásokban korábban nem találkozhattunk. Tény viszont, hogy a klímaelmélet Jean Bodin óta töretlenül élt Franciaországban. Feltételezés szintjén gyanakodhatunk egy deduktív levezetésre is: az ország áldatlan állapotát a szerző kapcsolatba hozza a levegő rossz minőségével. Nem zárhatjuk ki persze azt sem, hogy a Kárpát-medence éghajlata szokatlan a franciák számára. Gondolhatunk még a lecsapolatlan mocsarakra is, de e korszakban e téren Franciaország lényegileg nincs Magyarország előtt. Erdélyt Magyarország keleti határaként említi a leírás, ami politikailag pontos ugyan, ám semmilyen utalást nem szerepeltet arra, hogy a két politikai egység voltaképpen összefüggene. Buda, a főváros a szövegben úgy jelenik meg, mint amit „a császár nemrég hódított vissza a töröktől". A földrajzi leírást a városok után, mint Jordánnál mindenütt, a folyók leírása követi. A legfontosabb folyók listáján nála a Duna, a Dráva, a Száva, a Rába és a Vág szerepel. Szemmel látható, hogy az ország keleti fele töké44