Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16-18. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 10. 2000)

Tóth István György: Misszionáriusok a 17. századi török hódoltság területén: a hódolt Dunántúl délszláv szemmel

fitársai, a bosnyák ferencesek ellen táplált, összefogva ellenük a magyar jezsuitákkal és a raguzai kereskedőkkel. Miután felszentelték, Don Simone sokat szenvedett az ortodoxok zak­latásaitól, és ezért nem habozott, hogy Isztambulba menjen, hogy ott kiváltságlevelet szerezzen. A fővárosban a szultáni szeráj őre, egy eunuch, nagy szeretettel fogadta, mert ő is a bosnyák királyok családjá­ból származott, a rokonai pedig Boszniában Don Simone apja házában nevelkedtek. A befolyásos eunuch nyilván a gyerekadóval került a szul­táni udvarba, és nem felejtkezett el egykori népéről, rokonságáról. Ennek az eunuchnak a segítségével Matkovich magától a szultántól szer­zett kiváltságleveleket a katolikusok védelmében, az ortodoxok, a refor­mátusok, az evangélikusok és az unitáriusok ellen. 1610-ben a pécsi katolikusok hívták magukhoz. Pécsett Don Simone kiűzte az ördögöt egy megszállott unitáriusból, és megtérítette Csáki György református lelkészt. A keresztény felekezetek viszályában a török kádi tett igazságot, akinél Don Simone elérte, hogy fallal kettévá­lasszák az unitáriusok templomát, és ezentúl az egyik felét a katoliku­sok, a másik felét az unitáriusok használják, ezt megerősíttette a Belgrá­don tartózkodó Tirjaki Haszán budai pasával is. Pécsről Don Simone visszatért a szerémségi Babskára, a plébániájára, ahol azonban ez alkalommal a reformátusok üldözték, az ekkor még refor­mátus Zrínyi György gróf- aki katolizálása után, egy évtizeddel később, szívélyesen fogadta Don Simonét csáktornyai kastélyában - 13 katonáját küldte egy éjjel Don Simone házához. Amikor a plébános meghallotta, hogy a katonák „Hol az a török?" felkiáltással halálra keresik, kimenekült a kertbe, és pap létére íjjal és nyíllal a kezében várta a támadóit. A törököknél jó kapcsolatokkal rendelkező Don Simonéhoz fordultak a katolikusok akkor is, amikor Ali Szokolovics kanizsai pasa le akarta rombolni a szerémi Szentháromság templomot, amelyet a „tulajdonosa", egy szpáhi, eladott a pasának. Don Simone tudta, hogy hogyan kell fel­lépni a török hatóságoknál, és a vukovári kádinál elérte, hogy állítsák le a rombolást. Ezután a budai pasához ment, hogy engedélyt szerezzen szülővárosa, Olovo templomának restaurálására. Útközben megállt Pécsett, ahol megvesztegetve a törököket, kiszabadította az unitáriusok vádjai nyomán karóbahúzásra ítélt katolikusokat. Don Simone, aki oszmán alattvalóként látta meg a napvilágot, igen jó török kapcsolatokkal rendelkezett. Maga is elég jól beszélt törökül, és ismerte a török szokásokat, tudta, hogy ajándék nélkül sehova sem szabad érkezni, és jó borral a muszlim török urak is felvidíthatóak. A nempti plé­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom