Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Veress D. Csaba: Veszprém a tizenötéves háborúban (1593–1606)

külőket:„/wwí/ az kisérő törököt megverték, azokat (ti. az asszonyokat, stb.) megfogtak, és így az török mindgyárast Beszprimet pusztán hagyá, és belé szálIának az mieink. " A vallon regiment 1598. augusztus 3^-én támadást intézett a veszprémi vár ellen. Miután a török dizdár (parancsnok) visszautasította a megadási felszólítást, a vallon zsoldoskatonák benyomultak a palánkba, a mai Óváros tér helyén lévő külsővárba, s a várbeli török katonák erős tüzelése közepette megközelítették a vár déli kapuját. Ennek hatására rettegve a vallon katonák általános rohamát követő vérengzéstől - megadta magát a vár török őrsége. Az elvonuló 401 török katona - a még török kézen lévő - tihanyi, endrédi, ozorai és simontornyai várakban helyezkedett el. Tudjuk, hogy a Tihany várába vonuló 305 azab-gyalogosnak a fele rác (szerb) zsoldos volt.

17 Miután a vallon csapatok - Csesznek vára felé - elvonultak Veszprém alól, 300 magyar katona szállta meg a várat. A parancsnokságot ideiglenesen Maróthy Mihály pápai főkapitány látta el, úgy hogy helyettesét Wathay Ferencet - küldte 53 lovasával Veszprémbe. A következő években - 1599-1605 között - a német Tobias Graf ezredes vette át Veszprém várának parancsnokságát. A német parancsnok kérésére Wathay Ferenc továbbra is ellátta a vicekapitányi tisztet, egészen 1600 júniusáig (mikor a Pápa várában fellázadt vallon-francia zsoldosok fogságába esett!). A háború tovább folyt az országban és Veszprém vára körül is. Az 1601. évben a krimi tatár kánság lovashadai dúltak - a török hadsereg szövetségeseiként - Veszprém és Pápa tájékán. A kíméletlen tatár csapatok pusztításai miatt Veszprémben és a környéken ebben az évben rend6. kép Részlet Zimmermann Veszprémet ábrázoló látképéről (K) A várat elfoglaló török katonák - Turcken so die Vestug einnemen. 49