Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Veress D. Csaba: Veszprém a tizenötéves háborúban (1593–1606)

kívül súlyos pestisjárvány tört ki, szörnyű pusztulással tetézve a háborús szenvedéseket. A mindkét harcoló felet érintő pestisjárvány az 1602-1604. években kényszerű szünetet teremtett a hadakozásban. Azonban a járvány elcsendesülte után - 1605 kora nyarán - újra tatár lovashadak jelentek meg Veszprém falainál. Tobias Graf várparancsnok 1605. május 27-én jelentette Batthyány Ferenc főkapitánynak, hogy az előző nap másfélszáz tatár lovas járt a vár alatt.

18 A tizenötéves háború utolsó esztendejében Bocskai István erdélyi fejedelem hadai is megjelentek a Dunántúlon, s a török csapatokkal együtt harcoltak a Habsburg császári-királyi erők ellen. Az 1605 októberében vívott harcok során Kösze Haszán ruméliai beglerbég török csapatai támadtak Veszprémre. Egy korabeli leírás szerint: „ ...Az említett (Veszprém) ellen menvén (ti. Kösze Haszán pasa), a keresztények kegyelmet kérve kivonulván, elfoglalta azt. " Alig több mint egy esztendő múlva - 1606. november 11-én -, a zsitvatoroki békével befejeződött az eddigi török háborúk legiszonyatosabb hadakozása, a „hosszú"-, vagy „tizenötéves háború". A békeszerződés értelmében Veszprém várát a török hadseregnek ki kellett üríteni, s azt köteles volt visszaadni a Habsburg haderőnek. Az átadásra azonban csak 1608. április közepén került sor. A vár őrsége - Mehmed dizdár (parancsnok) és Ibrahim kihája (parancsnokhelyettes) vezetésével - öszszesen 19 janicsár, valamint 34 azab-gyalogos (Ibrahim és Mohairem agák parancsnoksága alatt) a közeli és továbbra is török kézen maradt Palota várába vonult.

20 A török őrség eltávoztával Veszprémben is befejeződött a tizenötéves háború, amely valósággal letarolta a környéket. A vár átadásának évében - 1608-ban -járt itt Mathias Zeidler német utazó, aki az alábbiakat írta: ,, Veszprém magas hegyen fekvő, meglehetősen erős vár. Itt van az egykor igen díszes püspöki palota és templom is, a törökök azonban lóistállónak használták. " Veszprém vára - 1608-tól 1683-ig - megszakítás nélkül a császári-királyi hadsereg birtokában volt, s a balatoni-bakonyvidéki végvidék egyik legjelentősebb váraként szerepelt tovább a két világbirodalom határán dúló szakadatlan hadakozásokban. A Bécs ellen indított utolsó török hadjárat során, 1683 júniusától szeptemberéig török kézre került, de a rövidesen meginduló nagy felszabadító háborúban újra a Habsburg had50