Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Juhász Dezső: A KORAI ÓMAGYAR KOR NÉVADÁSA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL VESZPRÉM MEGYÉRE

Szent Istvánra utal, s később megjelenik Szent László is: [Bakony]szentlászló (1437: kései ómagyar adattal). Védöszentnév szóösszetételben is előfordulhat: Szentantalfa (1339: Neueg-Szentantalfalwa), Szentjakabfa (1318: Villa S. Jacobí). 9. A névtípusok szemléjét olyan esetekkel zárom, amelyeknél a névadás indítéka feudális jogszokás. A vásártartás jogával kapcsolatos [Sovc\\o\vásárhely (1358) neve, a vámszedés jogával [Nemes]vámos-é (1109). Szentkirályszabadja régi Szabadi változata (1269: Zubady) „arra utal, hogy a település lakosai mentességet kaptak bizonyos kötelezettségek, szolgáltatások alól. A hagyomány szerint e kiváltságot Szent István adata. Rá vonatkozik a Szentkirály-, R. Király- névelem." (FNESz.) [Nemes]leányfalu (1305: Lean, 1379: Leanfalu) leányági örökös birtokát jelölte. Utolsó példám [Balaton]akarattya, a magyar névtörténet egyik legkülönlegesebb szava. Akaratia formában már egy 1109. évi oklevélben előfordul. Azt fejezi ki, hogy a falu lakosai a területet birtokló Veszprém-völgyi apácák akaratából települtek meg. A XX. század emberét ámulatba ejti ez a tömörség, amellyel egy jogi aktus emlékét a nép egyetlen elvont szóba sűrítette, és a nyelvtani szabályokra mintegy fittyet hányva, a birtokos toldalékkal nem törődve a féllábú szószerkezetet könnyedén névvé változtatta. A kerek kategóriákban gondolkodó és a szabályok után kutató nyelvészt ez a furcsa név is a magyar nyelv szinte határtalan lehetőségeire figyelmezteti. IRODALOM BALÁZS János: A Séd folyónév és ami körülötte lehetett. (In: Név és társadalom. A III. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 160. sz. Budapest, 1981.) 107-109. ILA Bálint-KOVACSICS József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I. Budapest, 1964., II. Budapest, 1988. JUHÁSZ Dezső: Veszprém megye helységneveinek rendszere. (In: Név és társadalom. A III. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 160. sz. Budapest, 1981.) 253-263. KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Negyedik, bővített és javított kiadás. Budapest, 1988. KISS Lajos: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése. Budapest, 1995. KNIEZSA István: Magyarország népei a XI. században. Budapest, 1938. KRISTÓ Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica LV. Szeged, 1976.) KRISTÓ Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest, 1988. MELICH János: A honfoglaláskori Magyarország. Budapest, 1925-1929. ZELLIGER Erzsébet: Milyen magas a Hegymagas? (Magyar Nyelv 1991.) 77-82. 100