Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Balassa László: A veszprémi vár építéstörténete a XIII–XVII. században

A kis bástya sarka egybeesik a Körmendy ház magas lábazatának ÉNy-i sarkával, azaz az utóbbi ráépült a bástyára. A bástyát itt kívülró'l építették a kiegyenlített földfal és romok elé. A Körmendy ház előtt, a Várkilátótól a Nagyszeminárium ÉK-i sarkáig ismereteink a várfalakról nem bővültek számottevően. Csak sejthető, hogy a Nagyszemimárium derékszögtől eltérő északi szárnyának helyzetét alapvetően a vár északi fokának korábbi építményei határozzák meg. Pincealaprajzának anomáliája arra utal, hogy az a nagy északi torony, melyet a várat ábrázoló XVI-XVII. századi metszetek elég következetesen jeleznek, alap-maradványaival meghatározta az északi épületszárny, illetve az azt megelőző újkori épület irányulását. Ez, valamint az újkori, külső, legalábbis köpenyezett falak kirajzolják a torony helyét, igazolják egykori létét. A Nagyszeminárium kertjében több, nagyrészt más célra irányuló ásatás, így Hungler József, Hollné Gyürki Katalin, Tóth Sándor kutatásai nagy részben igazolták a Turco-térképen ábrázolt ÉK-i, homorúan ívelő várfalszakasz létét. A falat töréseinél külső támpillérek támasztották. Ennek okára Tóth Sándornak az a megfigyelése szolgálhat magyarázatul, mely szerint ez a kőfal is földsáncba épült. Szerencsés körülmény volt, hogy 1986-ban Rainer Pál megfigyelhette a Nagyszeminárium kerti lépcsőjének átépítését. A lépcsőpihenő elbontása során láthatóvá vált, hogy az ráépült a homorú ívű fal átfordulására, az épület itt tompaszögben megtörő K-i fala alá. Az épület lábazatát az ÉK-i sarokig a felmenő falaktól eltérő, vegyes kő szövettel az egykori várfal képezi. A Turco-felmérésen ábrázolt kiskapu olyan mértékben pusztult le meredek szikla környezetével együtt, hogy csak elvi rekonstrukciój ára van lehetőség. A Nagypréposti házban ( Váru. 18.) és a Gizella kápolnában Kralovánszky Alán 1981 -ben folytatott ásatása az épület korábbi előzményeinek tisztázása mellett eddig ismeretlen, kettős várfalat tárt fel. A kettősség itt is időbeli különbségetjelent: a külső, sziklára alapozott, részben az épület K-i lábazatát képező, kváderköves (ti. másodlagosan rakott kövekkel falazott) fal lehet a későbbi. A Püspöki palota területén fennálló vagy befoglalt várfalak vizsgálatára mód eddig nem nyílt, így itt is csupán aTurco-felmérés elvi rekonstrukciójára lehet kísérletet tenni. Nem illeszkedik jól a rekonstruálható alaprajzhoz az az igen vastag fal, amit Rainer Pál 1981-ben a palota DK-i terraszfalának műszaki célú vizsgálata alkalmával látott. A kívül 7 m magas terraszfal összvastagsága itt 4.10 m-nek bizonyult. A kívül biztosan az újkorban, de korábban is talán több ízben megköpeny ezett fal rétegződésének vizsgálatára, térbeli kapcsolatainak tisztázására sajnálatosan nem nyílt egyelőre mód. 15