Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Balassa László: A veszprémi vár építéstörténete a XIII–XVII. században

A belső vár kapujától ÉK felé húzódó kettős fal csak kis szakaszon, a Püspöki palota déli szárnya előtt vált ismertté, további szakaszán apalota áll. A nagy rondellától ÉNy felé kettős fal indul, köztük - úgy tűnik - kazamata volt. A kettős falat úgy értelmezem, hogy a megrongált belső fal elé közel párhuzamos újabb falat emeltek, lehetőleg sziklára alapozva, s közüket - nyilván harcászati okból - nem töltötték fel, hanem boltozattal támasztották a két falat össze. Közvetlenül a rondella szögletében, a Vár utca 31. sz. ház (A BíróGiczey ház) völgyre néző szárnya alatt e kettős fal egy szakasza ma is szemlélhető. Folytatása a Ferences rendház pincefolyosójának két falát hordja, a külső falnak a rendház alsó pincéjében látható felülete a Tűztorony körüli falakhoz hasonlóan sok másodlagosan befalazott, faragott követ tartalmaz. Kis töréssel folytatódik a kettős fal a 35-ös számú, Tejfalusy ház lábazati, ill. pincefalaként, tompaszögű töréséhez a barokk épület nem igazodik. Megjegyzendő, hogy e szakasz teljes hosszában, majd az ÉK-i oldalon a Székesegyház szentélyéig az ásatások és a felszín magasságai alapján végig követhető a kőfalakat megelőző sánc vonala. A törés után a belső fal nem követhető, a külső a Dravecz ház (a VEAB) udvarát szegélyezi, majd a hátsó épületrész lábazati falaként szolgál. A mögötte lévő pince falra merőleges helyiségében (ahol a boltozat válla nem takarja) látni lehet, hogy e szakaszt kívülről, földpart elé rakták: a kisebbnagyobb kövek szabálytalan felületet alkotnak, s mögüle a földet utóbb, a pince építésekor termelték ki. Itt, az épület alatti falban nagy, lapos, a fallal együtt épített teherhárító boltöv van, ami arra utal, hogy ezt a falat, ahol lehetett, szilárd alapra igyekeztek építeni. Okára Palágyi Sylvia 1973-as ásatásának adatai vetnek fényt: az újkori terrasz által takartan a falon kívül is karósoros sánc, korai fal maradványai lelhetők fel; valószínű, hogy itt a meredek szikla fölé kikanyarodó korai sáncot, falakat feladták, levágták az újabb (talán a nagy rondellával egyidős) fallal. A 37. számú ún. Körmendy ház telkén Kralovánszky Alán 1979-es ásatásáig nem volt látható várfal-részlet, a magas újkori terrasz mindent eltakart. Az említett kutatás megtalálta a Dravecz ház alatti fal folytatását az udvar alatt, ahol 3-5 m magasságban áll a feltöltésben, majd az épület É-i szárnya alá fordul át. Itt a pincében jól elválik a korábbi, belső fal mészbe rakott törtköves, és a későbbi köpenyezés murvás habarcsú, másodlagos köves szövete. Az átforduló Ny-i falsarok Turco felmérése idejében alighanem le volt omolva, s ennek pótlására, megerősítésére építették elé 1667 előtt azt a kis ötszögű bástyát, amit Kralovánszky Alán ásatása csaknem egészben feltárt. 14