Reformkori magyar irodalmunk és a gondűző borocska (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 3. 1991)

Horváth Júlia: A „szőllő lév”-től az elfogyó borig. A szimbulummá válás folyamata Vörösmarty költészetében

Én, mint jó bortól, tán édesen álmodom . .. A Magyar költők nyomorúságát kitűnő epigrammában teszi szóvá: Pénzen vett szerelem gyönyörünk most s pénzen adott bor, S árához képest ez fanyar, az keserű. TudrCillik szűken fizetett a nemzeti Múzsa; Az epigrammák után ismét hét év telik el anélkül, hogy Vörösmarty-költeményben a bor szerepet kapna. 1839 januárjában egy könnyed, játékos udvarlásban bukkan fel ismét. A Piros száj с vers hódolás egy lány ajkához. A költő a pirosló örömök sokaságát — köztük a mennyei illatú, pirosló bort — sorolja elő, hogy azután ezekről sorra lemondva kiérdemelje a csókot. Zsigmond Ferenc Vörösmarty életrajzában ezt olvashatjuk:,,. . . költőnk nem csak az irodalmi és tudományos jellegű összejövetelekre szeretett eljárni. Jóbarátaival, kedvelt ismerőseivel örömest vett részt vidám szórakozásokon is. Egy-egy vendéglői asztaltársaság bizalmas körében jólesett úgyszólván elborozgatnia, a szórakozásnak ez a módja kitűnően megfelelt hullámzásra hajlamos kedélyének: bor mellett hol nagy nekibúsulás fogja el az embert, hol szilaj jókedv, s mind a kétféle kedélyállapot a nótázásban éli ki magát .. . Vörösmartynak kellemes férfihangja volt, s meghitt baráti körben éppen nem vonakodott a dalolástól."

7 Feljegyezték azt is, hogy legkedvesebb népdala a Bort ittam én, boros vagyok . .. kezdetű volt. Barátai gyakran mondották, ideje volna már, hogy ő írjon-egy szép bordalt s azt énekelje. 1842-ben beváltotta korábban tett ígéretét és Fáy András fóti birtokán, a hagyományos szüretre hívott társaságnak ő maga olvasta föl a Fóti dalt. A vers a bor dicséretével kezdődik, a szerelemével folytatódik, aztán jól ismert hazafias motívumokkal telítődik. A bordal természetes vidámsága, könnyedsége nemzeti egységre, munkálkodásra, áldozatvállalásra való biztatással párosul. Ezért lett oly hamar hihetetlenül népszerű, ezért értékelte oly nagyra Gyulai Pál is: „Eddig (mármint a Fóti dalig) a valódi bordal hangját igazában senki sem találta el. Vörösmarty új húrt pendített meg s mintegy fölbátorította Petőfit, hogy a magyar bordalok legszebbjeit merje költeni. Csokonai bordalaiban sok a mámor, Bajza híres Borénekében nagy józanság s némi feszesség uralkodik. AFótidal-Ъап eltűn a fesz, a mámor szeszélye ömlik el rajta, de emelkedett gondolatok s nemes érzések olvadnak belé."

8 Erdélyi Jánosnak más a véleménye:,, .. . a Fóti dal nem egy, nem egész, hanem szépségek rendetlen halmaza, összetákolása. Ha én nagy gondolatú dalt akarok olvasni, ráfordítok a Keserű pohárra. A Keserű pohár .. . külön 52