Reformkori magyar irodalmunk és a gondűző borocska (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 3. 1991)

Horváth Júlia: A „szőllő lév”-től az elfogyó borig. A szimbulummá válás folyamata Vörösmarty költészetében

gondolatok virágpohara . . . összekapcsolva a Gondold meg és igyál igen szép refrén gyűrűivel".

9 A Fóti dal és a Keserű pohár keletkezése között egy egész év sem telt el és mégis, mintha két egészen másvilágban íródtak volna. A Fóti dal minden sorát a felelősségre ébresztés, a tettekre bírás és biztatás nemes szándéka és lelkesedés hatotta át. A Keserű pohár a férfilélek legfájóbb gyötrelmeiről szól, a könnyelmű nőről, a hűtlen barátról, a honért való küzdelem értelmetlenségéről, a gondok és szerencsétlenségek által megmérgezett életről. A Fóti dalban a bor gondűző és kedvre derítő ital. „Hejh barátom, honfi társam, Bort igyál, Víg, komor vagy csüggeteg vagy, Csak igyál. Borban a gond megbetegszik, Él a kedv. Nincs a földön gyógy er őre Több ily nedv. A Keserű pohárban a bor a bánat és a csüggedés orvossága. A „gyógymód" eredményes. Minden csalódás ellenére az elkeseredettségen felülkerekedik a küzdeniakarás. Gondolj merészet és nagyot, És tedd rá éltedet: Nincs veszve bármi sors alatt Ki el nem csüggedett. Ez az élni és tenniakarás párosulva a negyvenes évek elején jelentkező népiességgel, családiassá, meghitté teszi a Becsületes ember .. . kezdetű verset: , Add ide feleség Azt a vászon korsót, Hadd igyam egy nagyot Nem elsőt, utolsót. Jertek ide fiúk Ti is kiáltsatok, Most egyszer egy csép bort Bátran felszíhattok. Isten tartsa soká Szép Magyarországot," 53