A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vigh Kálmán (főiskolai docens, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely): Sopron vármegye francia megszállása 1809-ben

Vigh Kálmán SOPRON VÁRMEGYE FRANCIA MEGSZÁLLÁSA 1809-BEN Sopron vármegye az 1809. évi megszállást megelőzően már 1805-ben kö­zeli kapcsolatba került a francia csapatokkal. Bonaparte Napóleon seregei a harmadik koalícióval harcolva ebben az évben értek először a magyar határ­ra, miután november 12-én bevonultak Bécsbe. A francia csapatok hadá­szati tervei között nem szerepelt Magyarország katonai megszállásának a gondolata — a császár a Morvaország irányába vonuló, Kutuzov vezette orosz haderőket akarta csatára kényszeríteni —, az ország nyugati határvidékein el­terjedt a napóleoni hadsereg bevonulásának a híre. A vármegye Állandó Választmánya novemberben értesült arról, hogy a la­kosság az ellenség közeledtéről beszél, s hogy a „népesség különös viselke­désben vagyon". A Választmány, hogy az álhírek terjedését megakadályoz­za, a nyugalmat megőrizze, biztosokat küldött ki az országhatárra, akik rész­letes jelentésben számoltak be a Választmánynak, hogy az a szükséges lé­péseket megtehesse. A soproni vásárokat továbbra is megtartották, de köz­ben igyekeztek felkészíteni a lakosságot az esetleges francia megszállásra: „Magától értetődik az, hogy ki-ki gazdaságát, mesterségét, kereskedését és mindennemű munkáit szinte úgy, mint eddig csöndesen és félelem nélkül folytassa. Ha mindazon által, amitől az Isten oltalmazzon, úgy történnék, hogy az ellenség valósággal ezen nemes vármegye határain által jönne, azon esetre is javasoltatik és rendeltetik, hogy ki-ki csendességgel és bátorságban a maga házánál megmaradjon" — szólt az Állandó Választmány november 13-án kelt felhívása, s ígérte, hogy a vármegye ebben az esetben is gondos­kodni fog a lakosságról. A lakossághoz szóló felhívás mellett a Választmány külön utasítással lát­ta el a vármegye falvainak elöljáróit is. Felhívták a figyelmüket, hogy kü­lönösen ügyeljenek arra, hogy megfelelő iratokkal nem rendelkező egyént ne engedjenek be helységükbe, s ha ilyen előfordulna, azonnal jelentsék. Amennyiben parancsnok nélküli katonák érkeznének — akár egyenként, akár csapatosan —, őket is irányítsák Sopronba. Mindezek ellenére, ha nyug­talanság keletkezne, az elöljárók próbáljanak saját erejükből úrrá lenni a helyzeten és egyidejűleg tegyenek jelentést a vármegyének. A szolgabíró­kat utasították, hogy a felügyeletük alá tartozó falvakat többször is látogas­sák. Eötvös Ferenc alispán vezetésével a vármegye egy 12 tagú határszéli bi­zottságot állított fel. A főleg fiatal ügyvédekből — Tóth József, Torkos Sá­muel, Rúzsa János, Régner János, Kohlmut József, Fabricius Ede és még hat 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom