A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)
Vigh Kálmán (főiskolai docens, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely): Sopron vármegye francia megszállása 1809-ben
Vigh Kálmán SOPRON VÁRMEGYE FRANCIA MEGSZÁLLÁSA 1809-BEN Sopron vármegye az 1809. évi megszállást megelőzően már 1805-ben közeli kapcsolatba került a francia csapatokkal. Bonaparte Napóleon seregei a harmadik koalícióval harcolva ebben az évben értek először a magyar határra, miután november 12-én bevonultak Bécsbe. A francia csapatok hadászati tervei között nem szerepelt Magyarország katonai megszállásának a gondolata — a császár a Morvaország irányába vonuló, Kutuzov vezette orosz haderőket akarta csatára kényszeríteni —, az ország nyugati határvidékein elterjedt a napóleoni hadsereg bevonulásának a híre. A vármegye Állandó Választmánya novemberben értesült arról, hogy a lakosság az ellenség közeledtéről beszél, s hogy a „népesség különös viselkedésben vagyon". A Választmány, hogy az álhírek terjedését megakadályozza, a nyugalmat megőrizze, biztosokat küldött ki az országhatárra, akik részletes jelentésben számoltak be a Választmánynak, hogy az a szükséges lépéseket megtehesse. A soproni vásárokat továbbra is megtartották, de közben igyekeztek felkészíteni a lakosságot az esetleges francia megszállásra: „Magától értetődik az, hogy ki-ki gazdaságát, mesterségét, kereskedését és mindennemű munkáit szinte úgy, mint eddig csöndesen és félelem nélkül folytassa. Ha mindazon által, amitől az Isten oltalmazzon, úgy történnék, hogy az ellenség valósággal ezen nemes vármegye határain által jönne, azon esetre is javasoltatik és rendeltetik, hogy ki-ki csendességgel és bátorságban a maga házánál megmaradjon" — szólt az Állandó Választmány november 13-án kelt felhívása, s ígérte, hogy a vármegye ebben az esetben is gondoskodni fog a lakosságról. A lakossághoz szóló felhívás mellett a Választmány külön utasítással látta el a vármegye falvainak elöljáróit is. Felhívták a figyelmüket, hogy különösen ügyeljenek arra, hogy megfelelő iratokkal nem rendelkező egyént ne engedjenek be helységükbe, s ha ilyen előfordulna, azonnal jelentsék. Amennyiben parancsnok nélküli katonák érkeznének — akár egyenként, akár csapatosan —, őket is irányítsák Sopronba. Mindezek ellenére, ha nyugtalanság keletkezne, az elöljárók próbáljanak saját erejükből úrrá lenni a helyzeten és egyidejűleg tegyenek jelentést a vármegyének. A szolgabírókat utasították, hogy a felügyeletük alá tartozó falvakat többször is látogassák. Eötvös Ferenc alispán vezetésével a vármegye egy 12 tagú határszéli bizottságot állított fel. A főleg fiatal ügyvédekből — Tóth József, Torkos Sámuel, Rúzsa János, Régner János, Kohlmut József, Fabricius Ede és még hat 67