A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Veress D. Csaba (történész, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém): A Francia Császárság és a Habsburg Birodalom háborúja 1809-ben

Veress D. Csaba A FRANCIA CSÁSZÁRSÁG ÉS A HABSBURG BIRODALOM HÁBORÚJA 1809-BEN Előzmények A Habsburg Birodalom - az 1792. április 20-i francia hadüzenettől kezdve - szinte megszakítás nélkül háborúban állt a forradalmi Franciaországgal. A Franciaország ellen sorra megalakuló katonai szövetségi rendszerek (koalíciók) háborúi — az 1797-ben befejeződő első, az 1799—1802. évi második, az 1805. évi harmadik és az 1806-1807. évi negyedik koalíciós háború — sorozatosan Franciaország katonai győzelmével végződött. A Habsburg Birodalom — amely a negyedik kivételével valamennyi koalíciónak tagja volt —, súlyos katonai és politikai vereséggel került ki e háborúkból. A negyedik koalíció veresége után, 1808-ra 1. Napóleon császár hatalma elérte tetőfokát, mikor egy váratlan esemény kritikus helyzetet teremtett a franciák számára. 1808 júniusában a francia hadsereg által megszállt Spanyolországban nagyerejű fegyveres felkelés tört ki. Július 22-én a spanyol felkelő- és reguláris csapatok bekerítettek és megadásra kényszerítettek egy 14 ezer katonából álló francia hadtestet. Ez volt a franciák első komoly veresége Napóleon eddigi háborúiban! Az egyre nagyobb francia katonai erőket lekötő spanyol felkelés felbátorította Ausztriában a franciaellenes politikai erőket. Az Osztrák Császárság 1808 nyarától — egyre leplezetlenebbül — készült egy új háborúra. A Habsburg Birodalom részét képező — és az Osztrák Császárságnak mellérendelt - Magyar Királyságnak a háborúba való bevonására I. (Habsburg) Ferenc császár-király 1808. augusztus 28-ra összehívta a magyar rendi gyűlést Pozsonyba. Szeptember 3-án a király megnyitotta az országgyűlést, majd felolvasták a királyi előterjesztést, mely szinte kizárólag katonai ügyekkel foglalkozott. Az Udvar bizonytalan volt a magyar nemesség állásfoglalását illetően, mivel nagyon közeli volt az 1807. április 8-december 15. közti országgyűlés, ahol komoly nézeteltérés alakult ki az uralkodó és magyar nemesi országgyűlés között. Félő volt, hogy a magyar nemesség dacolni fog az uralkodó újabb kéréseivel. Ráadásul most egyértelműen támadó háborút készített elő a Habsburg-politika. A magyar nemesi felkelés pedig — hagyományosan — védelmi rendszerű volt, s csak az ország védelmére lehetett felhasználni. Azonban a király testvéröccse, Habsburg József főherceg, Magyarország nádora német nyelvű röpiratában („Egy magyar hazafi szabadelvű gondolatai hazája honvédelmi rendszeréről") már meggyőzte a magyar nemességet, hogy milyen veszedelemmel fenyegeti a magyar nemesség rendi uralmát egy esetleges francia győzelem. így történt a nem várt for5