A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vizi László Tamás (középiskolai tanár, történész, Székesfehérvár): Az utolsó nemesi felkelés Székesfehérváron és Fejér vármegyében

bemutatóját, 1809. november 19-én pedig a dunamelléki kerületek lovasezredeinek szemléjét tekintették meg a vendégek. A díszmenet után a Fejér vármegye és Székesfehérvár által felállított önkéntes csapat , mutattatott be" Őfelségének. A szemle fényesen sikerült, s a szokásos elismerést József nádor napiparancsban közölte az inszurgensekkel: „Nyugodtan térek vissza, mert mindegyik csapatnál azt találtam, amit reméltem és amit jogom is volt várni, — engedelmességet, pontosságot, rendet és fegyelmezettséget. Meg vagyok győződve, hogy ugyanezt tanúsítanák a csapatok a harcmezőn is, miként ezt minden csapat teljesítené, amelyet forró hazaszeretet és kötelességtudás lelkesítenek . . . Elismerem a tábornokok törzs- és főtisztek buzgalmát s meghagyom, hogy köszönetem és megelégedésem a fölkelés összes tisztjeivel és legénységével közöltessenek."

2 1 1809. november 22—23-án Székesfehérvár város tanácsa jegyzőkönyvezte — az utódok tudomására —, hogy Őfelsége és a nádor ,,a szomszédos birtokokon (Börgönd-pusztán, illetve a várostól keletre eső területeken, a budai országút mellett) megszemlélte a nemesi felkelést."

22 A katonai díszszemlét követően az uralkodó visszatért Tatára, a nádor viszont még néhány napig Székesfehérváron maradt, s rövid itt tartózkodása során olyan tervet javasolt a város tanácsának, mely építészetileg alapvetően meghatározta a későbbi városképet. A nádor ugyanis annak az elképzelésének adott hangot, hogy a város, a Budai-kapuval szomszédos két ház (a Lenhardt és a Braun házakról volt szó) megvételével, s azok elbontásával nagyobbítsa meg a régi szűk kaput. A városi tanács elfogadta a tanácsot, s a két említett ház megvételére jótékonysági gyűjtést hirdetett: „A kegyelmes javallatnak teljesítésére nézve nincsen egyéb hátra, hanem hogy Uraságodat ezennel hivatalosan és bizodalmasan megkérjük, hogy ezen kegyelmes, a közhaszonra s könnyebbségre, egyszersmind ezen királyi városnak (Székesfehérvárnak) ékességére ügyelő intézetnek végrehajtására megkívántató nagyobb számú pénzekhez (mert ugyan a legkönnyebb költségirányzatot vévén is, ezen változás 36 000 forintokba bizonyosan kerül) önnön szíves jóakaratjából segítségül lenni s az által a szegényebb sorsú városi lakosokat súlyos teherjükben valamennyire enyhíteni méltóztasson . . . Ki-ki aki ezen királyi város s nevezetesen a kérdésben levő kapunak fekvését esméri, az intézetnek jó s hasznos voltáról meg fog győződve lenni . . . szeretett Nádorispány úrnak, Kegyelmes Főhercegnek (József nádorról van szó) kívánságának végrehajtásához vonzó hajlandóságábul Uraságod valamely pénzbeli segítségét a feljebb magyarázott végre nem fogja városunktól megtagadni." A jótékonysági gyűjtésből egy, a királyi kamarához eljuttatott jelentés szerint 5020 forint gyűlt össze. Ezt az összeget tehát jócskán ki kellett pótolnia a városnak, hiszen az említett két ház megvétele 35 000 forintba került. A két ház helyén hamarosan megnyílt az új Budai-kapu, valairiint a Budai külvárosba vezető új utca. A kapu bástyatornyának a falán pedig vörös37