A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vizi László Tamás (középiskolai tanár, történész, Székesfehérvár): Az utolsó nemesi felkelés Székesfehérváron és Fejér vármegyében

ket, szíjgyártókat, nyeregkészítőket, páncélkészítőket stb. —, hogy végezze­nek az óbudai (katonai) bizottság részére mind nagyobb mennyiségben mun­kát. Felszólították őket, hogy „tehetségükhöz mérten, teljes erővel vegye­nek részt a szükséges katonai felszerelések elkészítésében". 12 De nem csu­pán a hadsereg közvetlen ellátásában érdekelt mesteremberek járultak hoz­zá a védelem erősítéséhez. Székesfehérvári asztalosok (5 fő), kerékgyártók (2 fő), lakatosok és kovácsok (2 fő), ácsok (15 fő), kőművesek (5 fő) dol­goztak például a komáromi erődítési munkálatoknál. 13 A mind növekvő háborús kiadások miatt és ezek fedezésére Székesfe­hérvár városa 1809. június 3-án 4000 forint kölcsönt is kénytelen volt fel­• 1 4 venni. Az 1809. június 14-én Győrnél elszenvedett katonai vereség hatására és a franciák várható megjelenése miatt az 1809. június 15—17-i városi tanács­ülés arra az esetre, ha az ellenség betörne a városba, az alábbi intézkedése­ket hozta : 1. A mészárosok és a pékek kötelesek a hús- és kenyérellátásról gondoskod­ni úgy,hogy ne legyen ellenük panasz. 2. Hogy az ellenség túlkapásait megakadályozzák, a polgárok ne tömörül­jenek az utcán, tömegesen ne mutatkozzanak, botokkal, biztonsági fegy­verekkel az utcákon ne járjanak. 3. A puskákat, pisztolyokat, szablyákat biztonságos helyen - a városházán - kell elhelyezni. 4. Rode Andrásnál (városi tanácsos) van 200 mérő zab, ezt a város céljára vissza kell tartani. Idegenektől kell a hetipiacon zabot és más terménye­ket venni. 5. A borszükséglet biztosítására ki kell jelölni egy külön bizottságot. Az ülés ezen kívül határozott arról is, hogy egy-egy tanácsost bíz meg — és melléjük megbízható polgárokat is állít —, akik a kenyér, a hús, a bor, a zab és a széna biztonságos ellátásáról gondoskodnak. Az 1809. június 17-i tanácsülésen, melyen Boros Imre főbíró (primarius judex), Hollner Lipót polgármester (substitius consul), Korher Domokos, Hell György, Rode And­rás, Kizling Máté, Braun József, Andrásy Antal, Vass Pál, Pribék János ta­nácsosok, a választott község, a fertálymesterek és több polgár is jelen volt, még két nagyon fontos intézkedés, illetve megállapodás született: 1. A tanács utasította a Tüzérségi Igazgatóságot, hogy haladéktalanul gon­doskodjék arról, hogy a helybeli kereskedőknél lévő nagyobb mennyi­ségű puskaport a lehető legrövidebb időn belül Budára szállítsák. 2. Strasser Jenő, helybeli élelmezési tiszt közölte, hogy felsőbb parancsra azt a lisztet és zabot, melyet nem tud elszállítani és biztonságos helyre juttatni, kioszthatja a megye és a város hatóságai között. így jött létre a város, a vármegye és a katonaság között az a megállapodás, melynek ér­telmében a katonaság 30 mérő búzát, 248 mérő kétszerest, 2930 mérő árpát, 6550 mázsa lisztet és 11 470 mérő zabot átengedett a városnak, 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom