A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vizi László Tamás (középiskolai tanár, történész, Székesfehérvár): Az utolsó nemesi felkelés Székesfehérváron és Fejér vármegyében

ket, szíjgyártókat, nyeregkészítőket, páncélkészítőket stb. —, hogy végezzenek az óbudai (katonai) bizottság részére mind nagyobb mennyiségben munkát. Felszólították őket, hogy „tehetségükhöz mérten, teljes erővel vegyenek részt a szükséges katonai felszerelések elkészítésében".

12 De nem csupán a hadsereg közvetlen ellátásában érdekelt mesteremberek járultak hozzá a védelem erősítéséhez. Székesfehérvári asztalosok (5 fő), kerékgyártók (2 fő), lakatosok és kovácsok (2 fő), ácsok (15 fő), kőművesek (5 fő) dolgoztak például a komáromi erődítési munkálatoknál.

13 A mind növekvő háborús kiadások miatt és ezek fedezésére Székesfehérvár városa 1809. június 3-án 4000 forint kölcsönt is kénytelen volt fel• 1 4 venni. Az 1809. június 14-én Győrnél elszenvedett katonai vereség hatására és a franciák várható megjelenése miatt az 1809. június 15—17-i városi tanácsülés arra az esetre, ha az ellenség betörne a városba, az alábbi intézkedéseket hozta : 1. A mészárosok és a pékek kötelesek a hús- és kenyérellátásról gondoskodni úgy,hogy ne legyen ellenük panasz. 2. Hogy az ellenség túlkapásait megakadályozzák, a polgárok ne tömörüljenek az utcán, tömegesen ne mutatkozzanak, botokkal, biztonsági fegyverekkel az utcákon ne járjanak. 3. A puskákat, pisztolyokat, szablyákat biztonságos helyen - a városházán - kell elhelyezni. 4. Rode Andrásnál (városi tanácsos) van 200 mérő zab, ezt a város céljára vissza kell tartani. Idegenektől kell a hetipiacon zabot és más terményeket venni. 5. A borszükséglet biztosítására ki kell jelölni egy külön bizottságot. Az ülés ezen kívül határozott arról is, hogy egy-egy tanácsost bíz meg — és melléjük megbízható polgárokat is állít —, akik a kenyér, a hús, a bor, a zab és a széna biztonságos ellátásáról gondoskodnak. Az 1809. június 17-i tanácsülésen, melyen Boros Imre főbíró (primarius judex), Hollner Lipót polgármester (substitius consul), Korher Domokos, Hell György, Rode András, Kizling Máté, Braun József, Andrásy Antal, Vass Pál, Pribék János tanácsosok, a választott község, a fertálymesterek és több polgár is jelen volt, még két nagyon fontos intézkedés, illetve megállapodás született: 1. A tanács utasította a Tüzérségi Igazgatóságot, hogy haladéktalanul gondoskodjék arról, hogy a helybeli kereskedőknél lévő nagyobb mennyiségű puskaport a lehető legrövidebb időn belül Budára szállítsák. 2. Strasser Jenő, helybeli élelmezési tiszt közölte, hogy felsőbb parancsra azt a lisztet és zabot, melyet nem tud elszállítani és biztonságos helyre juttatni, kioszthatja a megye és a város hatóságai között. így jött létre a város, a vármegye és a katonaság között az a megállapodás, melynek értelmében a katonaság 30 mérő búzát, 248 mérő kétszerest, 2930 mérő árpát, 6550 mázsa lisztet és 11 470 mérő zabot átengedett a városnak, 34