A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vigh Kálmán (főiskolai docens, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely): Sopron vármegye francia megszállása 1809-ben

volt, míg a központi irányítás a francia hadbiztossághoz tartozott. A kórházi rendtartás napi kétszeri étkezést írt elő: délelőtt 9 és délután 4 órakor. Egy-egy étkezéshez fél-fél font húst (napi kb. 50 dkg) és napi 24 uncia kenyeret (kb. 75 dkg) és fél liter bort kellett felszolgálni. A franciák nagy gondot fordítottak a kórház és környéke tisztaságára, rendszeres takarító és tisztogató személyzetet rendeltek ki a vármegyétől. A lakossággal szemben korrektül viselkedtek, mindössze Mosón vármegyében volt csak összeütközés a megszállók és a helybéliek között. Ellenben a francia katonai hivatalok erőteljesen működtek, nagy összegű hadisarcot és természetbeni beszolgáltatási kötelezettséget róttak ki a megszállt vármegyékre, de gondoskodtak arról, hogy soron kívüli rekvirálások, erőszakoskodások, rablások ne fordulhassanak elő. A már említett Kis János, Sopron evangélikus lelkésze Kazinczy Ferenchez írt levelében így jellemezte a város és a vármegye helyzetét a francia megszállás hónapjaiban: „A háború nálunk is háború volt, de ha igazságtalanok nem akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy az ellenség nálunk igen kegyes ellenség volt. A vármegyének, s a városnak sokat parancsolt, sokat kívánt tőlük, mert sokra volt szüksége: a lakosoknak azon kívül a tartás sokba került. Némely tisztek, s közkatonák természet szerint telhetetlenek, s durvák voltak, de nagy részint csak igen emberségesen bántak velünk." Hasonlóan vélekedett Trinkl Mihály somfalvai parasztgazda az 1809-es francia megszállásról fennmaradt német nyelvű feljegyzéseiben: „Először 1809-ben a Szent Háromság vasárnapját követően jött a francia Magyarországra és bevonult Sopronba és bevette Győr és Pozsony városát is. Sopronon kívül ütötték fel táborukat, mások viszont, akiknek nem jutott hely a táborban, nálunk parasztoknál lettek elszállásolva Mindenszentek napjáig. Adnunk kellett nekik reggelire tojásrántottát három tojásból és 0,5 ice bort (kb. 0,3 liter), ebédre fél font (kb. 25 dkg) marhahúst, 3/4 font (kb. 38 dkg) borjúhúst és olajos salátát, uzsonnára 0,5 ice bort és zsemlekenyeret, mivel a házi kenyerünket nem ették meg, vacsorára 3/4 font marhasültet krumplival és 0,5 ice bort. Én, Trinkl Mihály egy időn át feljegyzést készítettem, miszerint egy katona ellátása 39 napig 118 forintomba került, de erőszakkal semmit sem vettek el tőlünk." Riccé tábornok, a francia csapatok élelmezési felügyelője pontos kimutatást kért a megszállt megyék falvairól, a lakosság számáról, állatállományról, terményekről, a jövedelmek kezelési módjáról, az adózásról, a helybéli tisztségviselőkről. 1809 nyarának végére egy hét fejezetből álló, minden apró részletre kiterjedő kimutatást készített a megszállt területekről, s ez alapján határozta meg az egyes vármegyék terheit. Sopron város tanácsa a francia csapatok közeledésének a hírére május 18-án német nyelvű falragaszokon figyelmeztette „felsőségesen és atyailag" a város lakóit, ha a város kapui előtt, vagy a városban ellenséges csapatok jelennének meg, viselkedjen mindenki nyugodtan, maradjon lakásán, utcán 69