Vajkai Aurél: Bakonybél. Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Veszprém megyében (Veszprém, 1970)

Pokollik Sobri Jóska búvóhelye volt, a Szűcs melletti Betyárbarlang, a bakonyszentlászlói Kőpince és a németbányai Pinceluk Savanyu Józsi barlangja volt. Betyárokkal kapcsolatba kerültek az erdő fái is: Csesznek határában a Vagdalt bükk nevű dűlő közepén egy hatalmas bükkfa állt, ez alatt szokott Sobri bandája megpihenni. Ilyenkor fokosaikat az öreg bükkfába vágták, hogy szükség esetén azonnal kéznél legyenek, a dűlő az összehasogatott bükkfáról kapta a nevét. Sobri szerepét, legalábbis a néphagyományokban, a betyártörténetekben később Savanyú Jóska vette át, a Bakony utóbb híressé vált betyárja. Savanyú a múlt század nyolcvanas éveiben működött, a Budapesten 1883-ban kiadott körözőlevélben „Savanyú József rabló fejére" 1000 forint pénzjutalmat tűztek ki. Nép­szerűségére utal, hogy arcképéről levelezőlapot is nyomattak. Róla is mondogatják a történetek, hogy jó ember volt, a szegényt nem bántotta, ahogy ebben a rokonszenves formában ábrázolja általában véve a nép­költészet a betyárt. Savanyú garázdálkodásaival a kora­beli lapok sokat foglalkoztak, véres rablás is fűződik a nevéhez. De ugyanakkor pásztorfaragásokon (pl tükrösökön) is feltűnik alakja. Végül is elfogták, tíz évet börtönben töltött, de jó magaviselete folytán ki­engedték, s ekkor Tótvázsonyba költözött. Helyét azonban többé már nem tudta megtalálni, korábbi betyáréletének folytatására az idők már nem voltak alkalmasak, 1907-ben főbelőtte magát. Tótvázsonyi sírját ma is gondozzák - idegenforgalmi célból. Népszerű betyár volt a városlődi születésű Oroszlán Pali, aki már fiatalon, 23 éves korában rablás, gyilkos­ság miatt fegyházba került, majd kiszabadulása után tovább működött, meglehetősen eredményesen. A hi­teles történet csak annyit tud róla, hogy az 1889-ben Kaposváron megtartott főtárgyalása rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott le. A róla szóló népköltési anyag viszont ennél sokkalta színesebb, számtalan anekdota, betyártörténet főszereplője. A betyáréletet ábrázoló pásztorművészek a tükrös, a borotvatok faragásában a puskás, gatyás pásztort erdőben, szeretőjével, pandúrral ábrázolták. Mindez azonban ma már a múlté, a betyár napjainkban csak a népi elbeszélésekben, históriákban él, a díszítmények­ről eltűnt romantikus alakja. COD BAKONYBÉL KÖZSÉGCÍMERE

Next

/
Oldalképek
Tartalom