Vajkai Aurél: Bakonybél. Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Veszprém megyében (Veszprém, 1970)

mennyezetes ágy német falvakból került elő, a magyarságnál ilyenre nem bukkantunk. Hasonlót mondhatunk a dúsan festett, színezett, változatos virág-, növénymintákkal ékesített kétajtós szekrényekről is: feliratuk szerint mind a bakonyi német falvak terméke. A már korábban említett vakablakból fejlődhetett a falalmárium, amikor a falba mélyeszteti vakablak keretet és lezárható ajtót kap. A keret, de főleg az ajtó, faragással díszített is lehet, olykor igen finoman megmunkált darabokra bukkanhatunk. A falalmárium (vagy itteni szóval: falkás^li) tulajdonképpen komolyabb dolgok megőrzésére hivatott, így pálinkás bütykös, ivóalkalmatosságok tárolására, de napjainkban inkább lomtárnak használják, amiben minden megtalálható, éppen csak az innivaló hiányzik. A szoba falára a búcsúkon, vásárokban vett múltszázadbeli nyomatok közé századunk első negyedében a szorgalmas képügynökök terjesztette reprodukciók tolakodtak, az utolsó évtizedekben pedig mindenütt elszaporodott a fénykép, közte sok amatőr fotóval. A fényképek közt feltűnhet olykor üvegre festett, valószínűleg osztrák eredetű szentkép, ahogy általában a katolikusok lakószobájában sok a szentkép a falon. Itt-ott a bakonyi vadászgató ember kirakja a gádor, a szoba falára agancstrófeáit. Eddig az első, ún. tiszta szobáról beszéltünk. De a konyha másik oldalán is van egy helyiség, a szabadkéményes házban a konyhából közvetlen nyílik a bejárata. Ez a helyiség átlalában vagy a második st^oba vagy a kamra szerepét tölti be. Ha szoba, akkor berendezése mindenesetre szerényebb az elsőnél, másrészt konzervatívabb is, amennyiben az első szobában kiselejtezett régiségek ide kerülnek át. Különben is az első szobát előbb-utóbb modernizálják, új, városi eredetű gyári bútorokat helyeznek be, a fölösleg a másodikba vándorol át. Néhány kisnemesi háznál azt tapasztalhatjuk, hogy a hátsó helyiség - boltíves, szép bolthajtásos mennyezettel. Úgy mondják, hogy ebben az esetben a kamra szerepét töltötte be, s tűzvédelmi szempontból építették meg a téglabolthajtásos mennyezetet, nehogy az értékes gabona bennégjen. Ha szoba, esetleg kedvencebb tartózkodási hely az első szobánál, ahol túlságosan is ügyelni kell a rendre. A bútorzatról elmondottak elsősorban a Bakony falvaira vonatkoznak, mert a Balaton-menti falvakban sokkal ritkábban találkozhatunk faragott székkel, sarokpaddal, általában régi bútorral, s a bakonyi bútorzattal összehasonlítva a Balaton melléki bútorzat sokkal egyszerűbb, szerényebb. De egyúttal itt az is megjegyezhető, hogy a Balaton melletti falvak mögött szőlőhegyek sorakoznak, s a régi bútorok javarésze, kikopva a divatból, sorra kivándorol a présházakba, pincékbe, így ott még találhatók szép számmal, különösen a német falvakhoz tartozó szőlőhegyek présházaiban. A magyar falvakban a tálas teljesen eltűnt, s manapság csak a présház szobájában maradt meg, ahogy a présházakban találhatók a falba épített, dúsan díszített falalmáriumok is. Ha a Balaton két partjának népi bútorzatát összevetjük, könnyen felismerhetjük, hogy amíg az északi parton, elsősorban a Balaton-felvidéken a bakonyi kis-