Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Restaurálás és műtárgyvédelem
EGY 1567-BEN NYOMTATOTT WITTENBERGI LUTHER-BIBLIA 3. 26 dbv 12/10 mm. Vízjele előzővel azonos, csak a merevítő hálózat sűrűbb. PL Ószövetség 285. p. Együtt a könyvtest nagyobb részét adják. 4. 25 db., 10/10 mm. Vízjelében egymással érintkező hármas számjegy és keresztforma, felettük talpas kehely. 5. 27 db., 10/10 mm. Vízjele előbbivel azonos; csak merevítőinek száma több. Együttesen a könyv egészének közel harmadát teszik ki. 6. 26 db., 11/10 mm. Vízjele két harántvonallal ösz- szekapcsolt, egymásnak háttal álló két félkörív. Az alakzat középtengelyében hosszúszárú kereszt. Az Ótestamentum néhány lapja, pl. 195. p. 7. 26 db., 11/10 mm. Vízjele előbbivel talán kapcsolódó alakzat, de itt a kereszt befogadó formája vázára vagy kehely re emlékeztet, melynek alja rontott, illetve nehezen kivehető. Néhány lap az Ótestamentumban, pl. 100. p. 8. 28 db., 10/10 mm. Vízjele stilizált keresztpán- tos kettős korona. Briquet26 korona-sorozatában 16. századi német analógiákat közölt. Pl. Újtestamentum 40. p. 9. 28 db., 9/10 mm. Vízjele egymáson álló kettős stilizált liliom-forma. Egyetlen lap az Újtestamentumban: 133. p. 10.28 db., 9/10 mm. Vízjele ívelt pajzs-forma edényből kihajló három szál virág, oldalt hullámos levélpár. Az Újtestamentumban néhány lap, pl. 283. p. 11. 24 db., 10/10 mm. Az eddigi nyomtató papirosoknál kissé vastagabb előzékpapír, melyet a könyvkötő fűzött a könyvtest elé. Vízjele a Habsburg címerre utaló koronás kétfejű sas, melynek mellén az L betű nem lehet az uralkodó II. Lipót magyar király és német-római császár (1747-1792) monogramja, hiszen császárrá, illetve királlyá koronázásának éve 1790, a possessor Matthias Graf viszont már 1769-ben beírta nevét. A sas mellén az L a helynévre, Lékára vonatkozhat. A vízjelet körbevevő hárombetűs IGW monogram feloldása Johann Georg Wallner, aki az őrvidéki (burgenlandi) Léka (ma Lockenhaus, Ausztria) hámori papírmalmának bérlő papírmolnára 1757-1773 között. A léka-hámori malom az Esterházy család tulajdonában volt.27 Figyelemreméltó, hogy a Pápa városában a birtokos Esterházy Ferenc által 1729-ben létesített papírmalomban is dolgozott kezdetben a lékai fehérmíves mester.28 A háttábla előzéktükrének papírja, melyet szitaoldallal kifelé kasírozott fel a könyvkötő. Szitarajzolata, illetve finomsága azonos az arctábla előzék tükrével, így feltehetőleg azonos eredetű. A repülőlapok elkallódtak. 12. 26 db., 9/10 mm. Mindkét táblán ezzel készített a borítóbőr húzásának ellensúlyozására el- lenkasírozást a könyvkötő. A háttáblán lévőn van ugyan homályos vízjel, de kivehetetlen. Az arctábla ellenkasírozásán egy számoszlop és több, ismétlődő szövegtöredék toll- vagy szépírás próbaként hat, írásképe 17-18. századi.29 A könyvtest átvizsgálásakor megállapítható, hogy nemcsak az előzékek repülőlapja veszett el, de az első és utolsó ív is hiányos. A restauráláshoz elkerülhetetlen szétbontás után kiderült, hogy ezeket az íveket már másodlagosan fűzték; a használat során kiszakadt egyes íveket visz- szaöltötték az egyébként egyben maradt, bolyga- tatlan könyvtesthez. Ennek két bizonyítéka van. Az egyik, hogy egykori javítója az első ívben tévedésből felcserélt oldalakat, melyre az őrszavak, a tartalom figyelmeztetett. A másik tény, hogy az utolsó ívben a sérült, kopott ívhajtás megerősítése, az újratűzés érdekében a régi öltéshelyeket apró, mintegy 2 cm2-es papírlapkákkal ragasztotta le a kompaktor. Hogy ez a papír feltehetőleg az egykori könyvtest repülőlapjából készült, abból sejthető, hogy a lapocskák élén látni az egész kötetre jellemző elfeketedett metszésfestéket. Az ívben láb- és fejoromnál kisebb javítócsíkokat is alkalmazott az ívhajtás belsejében, illetve sarokjavítást pl. a 264. lap alján. A veszprémi példány hiányainak tisztázásához is szükség volt analógia megismerésére. A Központi Katalógus alapján egyetlen pontosan azonos kiadású, teljes példány Magyarországon csupán az Evangélikus Országos Könyvtár állományában található 3921. jelzetszámon. Fatáblás kötésének borítása korabeli fehér timsós egészbőr kötés, vaknyomásos görgetőkkel és lemezekkel német későreneszánsz stílusban díszítve. A könyv első ívében hét számozatlan nyomtatott lap van; egy csonka és egy teljes ív, tehát egy-, illetve háromleveles ívek. Az első levél első lapja a címlap. A második levélen Frigyes fejedelem fametszetes portréja szerepel. A harmadik levéltől fogva III, IV, V számmal számozott, majd két számozatlan levél következik az Ótestamentum bevezetésével (Vorrede). A 7r. levél az Ótestamentum tartalomjegyzéke, a 7v. oldalon Hans Brosamer szignált fametszete látható Éva teremtéséről. Veszprémi példányunknak a IV., VI., VII. lapja van meg. A könyv háromleveles, tehát 6 lapos ívekből áll. A második (már hiánytalan) 12 oldalas ív első oldala az 1-es lapszámot viseli, ez lMóz. kezdete. Az Ótestamentumban két helyen 285
