Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet
KÖNYVKÖTÖK ÉS KÖNYVKÖTÉSTÖRTÉNET - PÁPA novics u.) sarok felőli részén.33 Bedőcs mester 1942-ben végre megalapozhatónak remélve a jövőt, megnősült. Pados János pápai kőművesnek Ilona leányát vette feleségül, akivel három és fél évtizedes házasságukban öt gyermeküket nevelték fel. A könyvkötészet mellett folytatott könyv- kereskedésüknek mintegy melléktevékenységeként ekkoriban Bedőcs József kölcsönkönyvtárat is indított készletéből.34 1944. május 17-én besorozták, 1944 októberében munkaszolgálatra rendelték be.35 A háború után, 1948-ban véglegessé váló ötödik - immár önálló - műhelye a Martinovics (1992 óta ismét: Közép) utca 5 sz. alatti földszintes, kétablakos családi házukban működött.36 A hagyományos formájú, kirakatos-redőnyös üzletbejárat mögött vitrines pult fogadta a töltőtoll-javíttatásra vagy könyvköttetésre érkező kuncsaftokat, de a pult mögötti falemezes-üveges válaszfalon, illetve az átjárón keresztül szabadon be lehetett látni a könyvkötő műhelybe. Ha nyílott az üzlet ajtaja, Bedőcs mester munkáját félbehagyva előresietett. A pultnál rendíthetetlen nyugalommal és egyforma udvariassággal fogadta, akár ha nagy tétel hivatali sorozatköttetést, akár a legjelentéktelenebb ponyvaregény reparálást rendeltek. Semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, világnézetét meghatározta (római katolikus) keresztény volta. Egyházában a világi hívők képviselőjeként is köz- tiszteletben állt. Szolid életvitelét jellemzi, hogy az estig tartó mindennapi munka mellett legföljebb egy-egy családjával tett séta jelentett változatosságot a Kossuth utcán, a Fő téren, a kastély mögötti parkban. Olykor erdei kirándulásra csatlakoztak a Pedagógus Természetjáró Egyesület helyi csoportjához.37 A háborút követő évek sem könnyítettek egzisztenciális helyzetén. A 3.300/1946 ME sz. rendelet alapján lefolytatott iparjogosítvány-felülvizs- gálat38 során Bedőcs a könyvkereskedést emelte ki mint üzletének legfontosabb elemét. Egy 1946. júniusi adóhivatali igazolás39 millpengős számsorai alatt cégbélyegzője e fontossági sorrendet tükrözi: „Ifj. Bedőcs József könyvkereskedő, könyvkötészet, képkeretezés. Pápa Deák Ferenc u. 11." A család lakása ekkoriban még a Fő tér 10. számú házban volt.40 1948. január 30-án az ún. ipar-revízió még megerősítette az addigi kereskedéssel társult könyvkötői gyakorlatában,41 majd kizárólag könyvkötészetre kért cégbejegyzést, illetve iparigazolványt.42 Igyekezvén levonni az infláció tanulságait, még 1947-ben vásárolt egy használt Opel személyautót, de hamarosan meg kellett váljon tőle. A mindennapos megélhetést elsősorban a közhivatalok megrendelései alapozták meg.43 Az év első negyedében a város és a környező községek intézményei rendszerint az előző év törvény- és rendelettárait, hivatalos közlönyeit hozták köttetni. Némi kiegészítést jelentett a hetvenes évek végéig a töltőtollak javítása, szerényebb mértékben a velük való kereskedés is. Bedőcs töltőtollasként egy Wirth nevű szegedi írószeressel állt kapcsolatban, akitől pl. Parker márkájú tollakat is beszerzett viszonteladásra. 1952-ben kénytelen volt magán kisiparosi önállóságát föladva május 10-én belépni a Pápai Finommechanikai Javító Vállalathoz. Év végén innen kilépett, majd 1953. január 2-től négy éven át a Pápai Öntő és Gépjavító Vállalat44 töltőtoll javítója volt a VII. bér- kategóriában. Az 1956. októberi forradalommal kapcsolatos, bármilyen visszafogott, de bizonyára félreérthetetlen állásfoglalásának büntetéseképpen 1957. január 26-án felmondással eltávolították a vállalattól. Társadalombiztosítása nem szűnt meg; „SzTK igazolvánnyal ellátva" ismét a magánszektor („maszek") kisiparos életét élhette. A könyvkötészet területén a 1960-as évek elején erőteljes élénkülés mutatkozott a megrendelések számának és esetenkénti nagyságrendjének emelkedésében. Mind több magánszemély járatott heti-kétheti lapokat, havi folyóiratokat, melyeket azután év végén beköttetett. Az iskolai és városi közkönyvtárak gyarapodása ugrásszerűen megnőtt, így természetesen köttetési igényük is. (A többletmunka jövedelmének egy részét megtakarítva 1960 körül ismét autót - ezúttal egy Trabantot - vásárolt.) 1973. január 1-i nyugdíjba vonulásától kezdve az iparengedély már szakvizsgát tett egyik leánya, Süth Tiborné Anikó nevére szólt, de a mester nyugdíjasként is tovább dolgozott. Váratlan hirtelenséggel hunyt el 1976. január 4-én, 63 esztendős korában, utolsó percig szakadatlanul munkálkodva. Özvegye a gyermekek segítségével még folytatta a munkát. A Martinovics utcába költözéstől fogva, mióta az üzlet/műhely és lakás egy tető alá került, olykor részt vett már a könyvkötés egyes fázisaiban, akárcsak a gyerekek. Eleinte ritkábban került erre sor, hiszen öt gyermekük nevelése, a család és háztartás mindennapi ellátása nagy terhet rótt rá. Szakképzett női szabóként otthon dolgozott megrendelők számára és a gyermekek ruházkodását is így biztosította. Sürgős köttetés gyakran adódott, amikor a mester általában 10-12 190
