Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet
KÉT 20. SZÁZADI PÁPAI KÖNYV KÖTŐM EST ERRŐL órás munkájával is csak akkor készülhetett el, ha bizonyos előkészítő és részfeladatokban besegítettek. 1976-tól kezdve az anyagszabást, kötésborítást, kasírozást az özvegy végezte; Anikó lánya általában a könyvtest elkészítését, az ívek fűzését. A kényesebb és finomabb kötéstábla klisédíszítést, a könyvgerincre kézi betűszedővel történő fóliás címaranyozást Katalin45 készítette el a hétvégeken, mikor mint távol tanuló diák, rendszeresen hazautazott. A családban együttesen üzletnek nevezett pultos-kirakatos előterű műhely berendezése a következő volt.46 Az üzletbe érkezőt a kirakatba tett néhány újabb munka látványa fogadta, az előtér kiszolgáló pultján megvásárolható új és javításra váró régi töltőtollak; a kirakat melletti baloldali kis fali polcon, mintaként szolgáló könyvkötések. Jobboldalt függött a falon a mesterlevél és a hatósági működési engedély. A voltaképpeni műhely szobanagyságú terének közepén L alakú munkaasztal egyik, az udvarra vezető üvegezett ajtóhoz közeli végén végezték a fűzést, orsós fűzőládán. Másik végén, illetve belső szegletében a kötésborítás és a kézi aranyozás folyt. Az asztal mögött, a baloldali fal hosszában egy anyagszekrény, illetve polcos papírtároló állvány húzódott. A jobboldali falnál, a szomszédos lakás hálószobájába nyíló ajtó melletti szekrényke lapos fiókjaiban tárolták a betűkészletet és a különféle bronz és sárgaréz kötéstábla-díszítő aranyozó kliséket, kézi díszítőszerszámokat. A sarokban állt egy Mayer Adolftól származó, 19. század végi (A. Henke, Wien márkájú), három felforrósított vasbetéttel fűthető tábla-ara- nyozó gép, mellette falra szerelt kéziszerszámos tábla. Az enyves edényt, a kézi aranyozó szerszámokat, présbetéteket az ajtó melletti kályha vaslapján melegítették. A műhely céljait szolgálta az 1957 körül épült üvegezett veranda is, ahol nagyobb térképek, plakátok kasírozásához elegendő hely állt rendelkezésre. Az udvar végében féltetős toldaléképületben helyezték el a karos papírlemez-ollót, egy perforáló-hajtogató (bígelő) asztalt és egy lendkerekes vágógépet (J. Krause, Wien). Itt zajlott az anyagok fölszabása, a felfűzött könyvtest körülvágása. A kisebb eszközök, aranyozó fóliák stb. beszerzését évenként általában egyszer személyesen intézték, de a terjedelmes táblalemezeket, borítópapírokat, könyvkötő vásznakat postán rendelték meg a budapesti Kertész utcai kötészeti szaküzlettől, illetve a győri Graboplast gyártól. A kézi egyesbélyegzőkre, klisékre már egyre ritkábban volt szükség; a megrendelők többnyire csak a címszöveg gerincre, olykor táblára aranyozását igényelték. A díszítőszerszám kollekció 1983-ban történt eladására, múzeumba kerülésére ezért kerülhetett sor. 1989-ben özv. Bedőcs Józsefné, Ilonka néni elköltözött a városból gyermekeihez; a kis könyvkötő műhely végleg bezárt. A táblaaranyozó gép, a lemezolló és a perforáló gép Tapolcára került a városi könyvtár kötészetébe, mely azóta megszűnt. Jelenleg a Kölcsey Nyomda Kft-ben szolgálják a mesterség mai képviselőit. Jegyzetek 1 1883-1915 között Nobel Ármin (könyvkötőből lett könyvkereskedő) nyomdájában; 1917-től a Löffer és Baum-féle nyomdában folyt egyedi és nyomdai-kiadói sorozat könyvkötés. Horváth 1986: 68., 70., 82. A kezdetben a Szent Benedek Rendi Gimnáziumhoz, majd a Szent Ferenc Rendhez tartozó Pápa és Vidéke Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat RT is létesített kötészetet, amely nem a Csáky utcai nyomdahelyiség mellett, hanem külön, a Korvin és Barát utca sarkán működött. Fazekas Pál nyugdíjas pápai múzeumi teremőr visszaemlékezése (1980) alapján. 2 „A kisiparok száma 1942-ben 818, ezeknek körülbelül a fele segéd nélküli." Bognár 1943:120. 3 Az iparengedélyt 1875-ben váltó Mayer Adolf (1848-1918) is foglalkozott könyvkereskedéssel. Cégbélyegzett könyvárusi számlája (1884): GEKM helytörténeti adattára lt.sz. 89.5.7. 4 A Rhédi Károlyra vonatkozó adatok nagyrészt a leánya, Mógor Józsefné, Rhédi Lujza (sz. 1931) által 1999. szeptemberben lakásán (Pápa, Séllyei u. 3.) elmondottakra, illetve az általa őrzött dokumentumokra épülnek. 5 Horváth-Tóth 1936: 94. A nyomdához üzletileg kapcsolódott a Fő u. 9. alatt működő PAX könyv-, zenemű- és papírkereskedés is, amely a Bencés Reálgimnázium ún. Diákasztalának tulajdonát képezte, anyagi alapot biztosítva a diákmenzának. A könyvkereskedés mellett könyvkötést, képkeretezést is vállaltak. Értesítő 1929: 86. 6 Az ipari foglalkozások túlnyomó többségét képesítéshez kötő 1922. évi XII. te. érvényét kiegészítő 1936. évi VII. te. ipartörvény-novella megjelent május 12-én az Országos Törvénytárban; hatályba lépett július 13-án. Ennek témánk szempontjából fontos részlete szerint az eddigi ún. szakvizsga helyébe 1937. január 14. után kötelezően mester- vizsga lépett. „A mestervizsgáló bizottságok illetékessége [...] a Győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara területén (egyelőre) Győrött valamennyi képesítéshez kötött iparra vonatkozik." Mestervizsgálátok 1936: 8. GEKM helytörténeti adattára lt.sz.: TD. 76.150.8. Hogy Rhédi mégis Pécsett tett vizsgát, arra enged következtetni, hogy Győrben valamely átmeneti, pl. személyi-tárgyi feltételhiány miatt nem lehetett megfelelő szakmai vizsgabizottságot állítani. 7 „Jöjjön Pápára! Pápai Hét ipari és mezőgazdasági kiállítás 1936. aug. 30- szept. 6." (reklámfüzet) GEKM hely- történeti adattára 251/1998. Az iparkiállítást az 1886-ban megalakult Pápa és Vidéke Ipartestület félévszázados fennállásának ünnepére szervezték. 191
