Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Simon László: Római érmék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
markomann háborúban is a kvádok szövetségeseiként harcoltak.54 (Régészeti nyomaikat régebbi és újabb ásatások egyértelműen kimutatták.55) Kisebb vagyonokat azonban akár a kereskedelem, akár a szövetsé- gesi rendszer keretei között felhalmozhattak egyesek, ám ennek lehetősége valószínűleg megszűnt a vandálok megjelenésével. A miskolci éremlelet földbekerülése valamilyen módon a hasding vandálok megjelenésével magyarázható. Lényegében ezt a nézetet képviselte Leszih Andor is a leletet ismertető újságcikkében. Ugyanez valószínűsíthető az ináncsi éremleletről is: ifjabbik Faustina consecratiós záró érméje a 2. század utolsó évtizedeinek vészterhes korszakára látszik utalni. Mások (pl. Fitz Jenő) a 190-es évek közepén az Al-Dunánál, a Dnyesz- ter és Dnyeper környékén kialakuló új népmozgalmaknak az Alföldre is begyűrűző hatásával magyarázzák a 2. század végén záródó éremleletek földbekerülését. Leszih Andor feltételesen a 2014. évi markomann - vandál - római háborús konfliktussal magyarázza a lelet földbe kerülésének okát.56 A lelettel legutóbb foglalkozó Vida István nem foglalt állást az érmék földbe kerülésével kapcsolatosan.57 Ha rátekintünk a római érmék szlovákiai lelőhelyeit bemutató térképre,58 nagyjából ugyanaz azt látjuk, mint az Északi-középhegység keleti szakaszán is: a római kori lelőhelyek (is) többnyire a folyóvölgyekben koncentrálódnak. E területen az ismert éremkincsek egy nagyjából É-D tengely mentén helyezkednek el. A Hernád folyóba ömlőTarca mellett található Eperjesről egy Lucius Verus 165-ben kibocsátott záróveretével keltezhető lelet ismeretes.59 A lelőhely tágabb környékén jelentős számban kerültek elő római import tárgyak (az érméken kívül terra sigillaták és más kerámiák, fémedények, bronz- és üvegtárgyak, ékszerek is),60 ami mindenképpen e tárgyakat megszerezni képes agilis és potens népesség jelenlétére utal. Ez a népcsoport a Przeworsk-kultúra tárgyi hagyatékát itta 2. század utolsó harmadában - 3. század első harmadában elterjesztő hasding vandálok voltak, akiknek egyik királyukat Eperjestől 12 km északnyugatra Osztropatakán temet54 Mócsy 1974b, 14-16. 55 Salamon 66,86.; AlmAssy 2001; Hellebrandt 2013. 56 Leszih 1933. 57 Vida 2009. 58 KolníkovA 1972,92, Obr. 10.; 2008,246, Abb.1. 59 KolníkovA 1977,228-231. 60 LamiovA-SchmiedlovA 1986,135, obr.2. ték el kb. 270-290 között.61 Eperjestől délre kb. 90 km- re ugyancsak a Hernád jobb partján látott napvilágot a csupáncsak 11 dénárt tartalmazó 176-ban (vagy kicsivel később) záródó ináncsi lelet, még délebbre 32 km- re pedig a Hernád vízgyűjtőjének, a Sajó-folyónak közvetlenül a jobb partján került elő a 193-as záróverettel rendelkező miskolci denárlelet. Az említett éremkincseket földrajzi elhelyezkedésük és zárvereteik kora is összekapcsolja. Csábító teória lenne egy déli irányba tartó lassú területfoglalás feltételezése, ám ebben az esetben a kincsek földbe kerülésének záróvereteik szerinti szoros keltezését kellene feltennünk, továbbá a terület vandálok általi birtokbavételének lassú folyamatát. Véleményem szerint egyik feltevés mellett sem szólnak komoly érvek. Utóbbi esetben könnyen belátható ez, ha figyelembe vesszük például azt is, hogy bő 2 évszázaddal később a hasding vandálok (más népcsoportokkal együtt) alig 3 évtized alatt több ezer km-t megtéve Kelet-Európából az észak-afrikai Karthágóig jutottak a Rajna-vidék, Gallia és Hispánia érintésével.62 Ugyanígy valószínűtlen az érmek felhalmozásának az autochton népességhez való kapcsolása is. Arra azonban jelenleg nincs elfogadható magyarázat, hogy ha az említett éremleletek a térség urainak, a vandáloknak a birtokában voltak, s földbekerülésük a 2. század utolsó, 3. század első éveinél később, esetleg sokkal később történt, miért nem tartalmaznak 3. és 4. századi érméket is, miközben alkalmuk bőségesen volt ezeket megszerezni.63 Bizonyára árnyalja ezt a képet a Bubics Zsigmond kassai püspöktől múzeumba került 6 db római érme is. Összetartozásukra nincs semmiféle adatunk, valószínűleg a kassai püspöki birtokokon, Abaúj, Sáros és Zemplén vármegyék területén kerülhettek elő.64 Ugyanezt lehet elmondani a Fröhlich Károly kassai ötvös által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott 128 db római rézpénzről is: a Nérótól Gratianusig terjedő időszakot felölelő érmék minden bizonnyal Kassa térségéből kerülhettek a híres ezüstműveshez.65 Egyiket sem lehet azonosítani a Redő Ferenc által abaújinak nevezett 4. századi 11 darabos éremlelettel, amelyre vonatkozóan sem a szakirodalomban, sem múzeumi 61 ProhAszka 2004. 62 Pohl 2002,70-79. 63 Az érmék felhalmozása és záródása közötti hosszabb időtartamról lásd Vida 2012. 64 ArchÉrt 14 (1894) 88.; http://mult-kor.hu/cikk.php?id=25068; Sziklay-Borovszky 1896,138,141.; 65 MNM 56/1865.1-19. 12
