Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Gulyás Edina: Megjegyzések az avar kori Kárpát-medence mellkeresztjeinek kapcsolatrendszeréhez
a 4A altípus darabjainak függesztő karikáival, de e darabról a karika egy része letörött. A 3B altípust a Budakalászon (5. ábra 3.), Óbecsén (5. ábra 1.) és Kölked A temetőjének 207. sírjában (5. ábra 2.) talált keresztek alkotják. E darabok esetében a kereszttest középponti részén nem figyelhető meg betétdíszítés, vagy annak csak imitációja látható. E keresztek között is megfigyelhetők eltérések. Az óbecsei darab díszítettségével kiemelkedik a többi közül. A szárak találkozási pontjánál szabálytalan kör alakú betét imitációja látható, a szárainak vége pedig bordákkal tagolt, azok végződése lekerekített. A budakalászi kereszt középpontjában szintén betétimitáció látható, a kölkedi darab esetében pedig már az sem. Mindkét darab szárai kifelé szélesednek. A függesztő karikák kialakítása az altípuson belül megegyezik, a kereszttesttel egybeöntöttek. Anyagukat tekintve a legegyszerűbb darab a budakalászi, amely bronzból öntött, míg a többi ezüstötvözetből. A pálcikakeresztek viszonylag egységesen a 6. század vége és a 7. század közepe közötti időszakra keltezhetők.39 A típus fellelt párhuzamai alapján szintén a kora középkori Balkán-félszigeten, Anatóliában és a Közel- Keleten volt gyakori (10. ábra 1.). Garam Éva hívta fel a figyelmet arra, hogy a 6-7. század folyamán e kereszttípus nem csak a Bizánci Birodalom területén volt divatban valószínűleg a keresztény hitet vallók ékszereként, hanem a Birodalom vonzáskörzetének peremterületein is; és a Kárpát-medencében fellelt darabok az egyszerűsített példányokat képviselik.40 E típus párhuzamainál megfigyelhető, hogy valószínűleg a peremterületek környékén készültek olcsóbb alapanyagból a keresztek, a birodalom belsejében szinte kivétel nélkül arany alapanyagúak. A Kárpátmedence területén is az egyszerűbb és lényegesen olcsóbb darabok találhatók meg. 4. típus A závodi kereszt (5. ábra 5.) egymagában alkotja a 4. típust. Formai jellegzetességeit tekintve egyik típushoz sem sorolható, a 3. típushoz annyiban hasonlít, hogy szárai kifelé haladva szélesednek, de a középponti rekeszdísz kritériumának nem felel meg. Bronzból (a függesztő karikával egybe-) öntött. Előoldala görög felirattal díszített (ezzel eltérést mutatva a fentebb tárgyalt 2. típusba sorolható balatonfűzfői és számos Kárpát-me39 Martin 1990,74; Bugarski 2009,224; Bárzu 2010,112. 40 Garam 2001,62. dencén kívüli darabtól, amelyeknek hátlapját ékíti felirat), hátoldala pedig sima. A závodi keresztet a kutatás a 7. századra keltezi. A závodi kereszt egyediségére már a korábbi kutatás is felhívta a figyelmet; részben ebből az egyedi jellegből is adódott, hogy a tárgyat hosszabb ideig kései emléknek tartották, mára azonban egyértelművé vált, hogy a korai időszakra keltezhető.41 A tárgy konkrét párhuzamát nem sikerült fellelnem a vonatkozó szakirodalomban. Amint arra a 3. típusba sorolt ZQH - (DOC feliratos emlékek is utalnak, nem egyedi jelenség, a tárgyakon óvó, védő feliratok alkalmazása. Hasonló, többsoros szövegrészt azonban nem sikerült fellelnem más, egykorú mellkereszteken. A tárgy legközelebbi párhuzama a Garam Éva által is hivatkozott, Dumbarton Oaksban őrzött és valószínűleg Konstantinápolyból származó arany mellkereszt (11. ábra 3.), amelynek hátoldalán a 0EOTOKE BOH0H EAENHI AM(gv) fohász olvasható.42 Újabban Radmilo Petrovic bizánci kereszteket áttekintő monográfiájában foglalkozott részletesen a feliratos mellkeresztekkel43 A szerb kutató a závodi darabtól az Uherské Hradisté - Sady-i 9. századi emléken keresztül,44 az athéni Paul Canellopoulos Gyűjtemény 12. századi emlékéig (11. ábra 2.) áttekintette e tárgytípus darabjait.45 Gondos anyaggyűjtése alapján úgy tűnik, hogy hosszabb feliratok hosszú időszakon keresztül megtalálhatók voltak a bizánci hagyományban és a závodi emlék is ebbe a sorba kapcsolódik be. Petrovic munkája is felhívta a figyelmet, az 5-7. századi votív keresztekre, amelyek esetében általános a felirat a kereszt előoldalán. Ezen kereszteknél a felirat elrendezése a Dumbarton Oaksban őrzött kereszt és a závodi darab rendszerét követte, azonban ezek a tárgyak jellegükből adódóan nem a viselet részét képezték. A votív keresztek 5-7. századi divatja egyben utal a feliratos keresztek kettős hátterére, ugyanis a 3. típus kapcsán vizsgált ZOH - (DOC feliratok rövidek, és egy sematikus rendszert követtek, azonban a závodi vagy az amerikai gyűjtemény keresztjének fohásza (a felirat jellege és struktúrája alapján is) a votív keresztekkel is kapcsolatban állhatott.46 41 Uo. 60. 42 Ross-Boyd-Zwrin 2005,22,17. 43 Petrovic 2001,65-93. 44 Uherské Hradisté - Sady kereszt újabb értékeléséhez: Galuska 1996, 112. a korábbi szakirodalom áttekintésével. 45 Az athéni emlék (Byzantine Art 1964, 390.) esetében érdemesnek tűnik megjegyezni, hogy ennél a darabnál hasonló a keresztszárak kialakítása, mint a závodi esetében. A két emlék közt meglévő jelentős időkülönbség egyben utal a formai hagyomány Birgitte Pitarakis által is említett hosszú időn keresztül való továbbélésére. Vő. Pitarakis 2006,29-30. 46 Schmidt 2001,202-203; http7/art.thewalters.org/viewwoa.aspx?id= 91
