Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)

Gulyás Edina: Megjegyzések az avar kori Kárpát-medence mellkeresztjeinek kapcsolatrendszeréhez

A kiszélesedő szárvégű, középponti díszítéssel ellátott keresztek tartoznak a 2. típusba. A csoporthoz a Kár­pát-medence négy lelőhelyének hét keresztje sorol­ható. A kereszttípus fő jellegzetessége az 1A és 1B al­típusoknál is megfigyelt lemezből való kialakítás, a középpont ékkőberakással történő kiemelése és a tel­jes előlap díszítettsége. Minden esetben megfigyelhe­tő az egész kereszttesten valamilyen módon kialakított keret. A keresztszárak minden darabnál a végek felé kiszélesednek. A típuson belül a kereszteket három altípusra bontottam a hátlapon kialakított felirat és a készítéstechnikai sajátosságok alapján. A 2A altípust az ezüstlemezből készült balatonfűzfői kereszt (4. ábra 1.) alkotja. Az előlapja közepén egy sza­bálytalan háromszög alakú rekeszben kőbetét figyel­hető meg.33 Előlapját fenyőágminta díszíti, hátlapján pedig görög felirat olvasható, amely kitölti az egész fe­lületet. Felső szárának végén valószínűleg a függesztő fül töredéke figyelhető meg. A 2B altípusba sorolhatók a baráthelyi (2 db) (4. ábra 2.), az egyik lesencetomaji (782. sír) (4. ábra 5.), a hódme­zővásárhelyi (4. ábra 3.) és a deszki (4. ábra 4.) keresztek. A baráthelyi, deszki és a lesencetomaji darab egyszerű lemezkereszt, a hódmezővásárhelyi pedig aranyozott, préselt lemezkereszt. A 2A típushoz hasonlóan mind­egyik darabra jellemző az előoldal teljes felületének díszítettsége, de a díszítés módjában számos eltérés figyelhető meg. A baráthelyi darab szárai a szárak végé­től a „középponti gombig" bordázottak. Felfüggesztésé­nek módjára nincsen adatunk.34 A hódmezővásárhelyi kereszt előlapjának díszítése préseléssel kialakított, a szárak közepén háromszög alakú kőbetétek ülnek. Fel­ső szárának végén van kialakítva a függesztő pántfül. A deszki kereszt előoldalának középpontjában kis, sza­bályos kerek kőbetét figyelhető meg. Szárait „X" alakot formáló granulációcsoportok díszítik,35 a függesztő fül pedig felső szárának tetején látható. A 2C altípust a lesencetomaji temető 1629. sírjában lelt darab (4. ábra 6.) alkotja, amely készítéstechnikáját és a szárvégek kiképzését illetően mutat eltérést a 2B altípus darabjaitól. A bronzból öntött kereszt szárai a végek felé enyhén kiszélesednek és kicsúcsosodó há­romszögformában végződnek. A negyedik szár egye­nes végződésű, amelyen a felfüggesztést szolgáló szalagfül található. A kereszttest közepén kiemelkedő 33 Garam 2001,57. 34 BArzu 2010,248. 35 Garam 2001,57. dísz ül, amelyet apró gyöngykeret vesz körbe. Szárait csigában végződő hurokmotívum díszíti, míg a szárak végein egy-egy hármas karéj ül. A teljes kereszttestet apró gyöngyszegély keretezi.36 A második típus darabjai a két lesencetomaji kereszt kivételével a 6. század vége és a 7. század közepe közöt­ti időszakra keltezhetők, a két eltérést mutató darab pe­dig a 8. század végére és a 9. század elejére datálható.37 E típus párhuzamait a kora középkori Balkán-fél­szigeten, Krím-félszigeten és a Közel-Kelet területén sikerült fellelnem, míg Észak- és Nyugat-Európában, valamint a steppe régiójában nem találtam a vonat­kozó irodalomban e típushoz kapcsolható emlékeket (9. ábra 1.). Fontos már most megjegyezni, hogy a pár­huzamként összegyűjtött darabok jelentős többsége szórvány, a lelőhelyeik nem ismertek, s ez nagymérték­ben megnehezíti a tágabb összefüggések vizsgálatát. A granulációs díszítésű kis keresztek 6. századi fülbe­való csüngődíszként való használata is széles körben elterjedt volt a Bizánci Birodalom területén, s ebből adódóan e tárgyak kisebb darabjainak viselete részben e viseleti elemhez is kapcsolódhatott.38 A 2. típus párhuzamairól elmondható, hogy az e formai sajátosságokkal rendelkező keresztek viszonylag széles körben terjedtek el, s hosszú időintervallum alatt divat­ban voltak. A kora bizánci emlékek megléte egyben jól mutatja azt az előképet, amelynek jellegzetességeit imi­tálva a Kárpát-medencei darabok is készülhettek. Fontos kiemelni, hogy a tárgy alapvetően a gazdagabbak köré­ben volt divatban, hiszen minden esetben nemesfémből (a legtöbb esetben aranyból) készültek, míg a rekeszek nagy része is féldrágakő berakással volt kitöltve, amelye­ket csak ritkább esetben pótoltak üvegbetéttel. 3. típus Az öntött, egyszerű pálcikakeresztekalkotjáka 3. típust, amelyhez négy kereszt sorolható a Kárpát-medence területéről. Ezek öntött, vékony pálcikakeresztek, szá­ruk átmetszete általában kerek. Ezen belül két altípust különítettem el a keresztek középponti díszítésének kialakítása szempontjából. A 3A altípust a baráthelyi temető 217. sírjának egyet­len keresztje (5. ábra 4.) alkotja. E darabon megfigyel­hető a keresztszárak találkozásánál kialakított valódi rekesz. A függesztő karika nagyjából megegyezhetett 36 Perémi2012, 456. 37 Uo. 470. 38 Garam 2001,61. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom