Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Müller Róbert: A Fenékpuszta, Pusztaszentegyházi-dűlői temető és a korai Keszthely-kultúra
kirabolva is gazdag 2. sírja.59 Korábban langobard korinak vélte a kutatás,60 de inkább kora avar kori, tehát a korai Keszthely-kultúra idejére keltezhető. Erre utal, hogy a 8. sírból egy kis Martinovka típusú ezüst szíjvég került elő, ami csak 568 után jelent meg a Kárpát-medencében.61 A 7. sír leletei sajnos elvesztek, csak fotó őrizte meg, hogy ebben egy tausírozott övgarnitúra volt,62 egy kerek veretű csat, egy hosszúkás ellenveret és egy 2,5 cm széles, ezüst lemezzel díszített szögletes töredék, amit az ásató szíjvég töredékének tartott,63 de ez lehetett eredetileg egy hátsó lemez (Rückplatte), és akkor egy három részes övgarnitúráról van szó. Mint például Környén a 97. sírban is egy tausírozott kerek veretű csatot, egy hosszúkás ellenveretet és egy négy- szögletes hátsó lemezt találtak.64 A háromrészes övgarnitúrákat Max Martin a Christlein féle 2. Zeitstufe- ba sorolta, tehát az 570/580 és a 620/630 közötti időre, illetve a környei és kölkedi garnitúrákat „vor und um 600" keltezte,65 tehát korai avar korinak tartotta. A fe- néki úti temetőből nem ismerünk sem kosaras függőt, sem ruhatűt, sem korongfibulát. Ezért valószínűnek tartjuk, hogy itt egy előkelő, gazdag germán család telepedett meg, de a mindössze 11 sír alapján feltételezhetjük, hogy csak egy-két évtizedet töltöttek itt, és 600 körül elhagyták Fenékpusztát.66 Az ókeresztény bazilikába is temetkeztek a korai avar korban. A két hajóban 9 temetkezést tártak fel, többségükben kőpakolás volt.67 Három melléklet nélküli temetkezés kivételével valamennyit kirabolták, de a 3. sírból fontos, keltező értékű leletek kerültek elő: egy Martinovka típusú ezüst szíjvég, egy kisméretű, II. germán állatstílussal díszített csat és szíjvég,68 továbbá egy egyoldalas csontfésű és egy fatokban, övön hordott vasolló, ami egyértelművé teszi, hogy egy 568 után eltemetett germán férfi sírjáról van szó. A korai Keszthely-kultúra női viseleti tárgyai - egy korongfibula tű59 SÁG11992,113-140. 60 Pl. Bűna 1993,135 és 157-158; Müller 1996. 61 Sági 1992, 138 szerint a temető legkésőbbi sírja a 8., halottját 568-ban temették el. 62 Sági 1992,128,27. kép 1-3. 63 Uo.122. 64 Salamon-Erdélyi 1971,Taf. 15,25-27; Martin 1996b, 351, Abb. 3,1. 65 Martin 1996a, 68 és Abb. 1; 1996b, 356. 66 Müller 2002a, 96. Tekintve, hogy a korai Keszthely-kultúra legfőbb jellemzője, hogy Keszthely környékén a kora avar korban megtelepedett keresztény közösségek a hordozói, ezt a temetőt is a kora Keszthely-kultúra lelőhelyei közé sorolom, hisz germán leletek több ilyen temetőből is ismertek. 67 Sági 1961,415-421. 68 Heinrich-TamAska 2004,169-170. szerkezete kivételével - nem ismertek a bazilikából. A germán elem jelenlétét nemcsak a sírleletek de az erődben talált 6-7. századi tárgyak is bizonyítják 69 A germán emlékek kapcsán vissza kell térnünk a horreumi temető madárfibuláira. A4, sír sasfibulájának jó párhuzama a Jankovich aranyak vaddisznó verete, a pajzs alakú foglalat egyaránt megtalálható langobard kori és kora avar kori tárgyakon.70 A 11., a 17. és 32. sírból ismert madárfibulák párhuzamait éppúgy ismerjük a pannóniai mint az észak-itáliai langobard sírokból, de a velük együtt előkerült gyöngysorok,71 illetve a fogazott díszű ló fibula72 alapján a korai avar korban kerültek földbe. Vida Tivadar elképzelhetőnek tartotta, hogy ezek a fibulák esetleg újra felhasznált régi darabok, - erre a déli erődfal előtti73 és a pusztaszentegyházi temetőből74 egyaránt ismerünk példát - amelyeket itt a késő antik népesség viselt, mert az áll alatt egyesével kerültek elő, ahogy azt a Mediterráneumban a nők viselték.75 Ugyan 600 táján a germánok körében is megjelent az egyesével, az áll alatt viselt fibula,76 tehát a horreumi temetőben is számolhatnánk germán jelenléttel.77 de az ez ellen szól, hogy a 17. sírban a madár- fibula nemcsak egy antik előzményekre visszavezethető ló fibulával, hanem az előkelő antik nők hajviseletét díszítő hajháló aranycsövecskéivel együtt került elő.78 A sok temető és az anyagi műveltségben, illetve a temetkezési szokásokban lévő kisebb-nagyobb különbségek szerintem cáfolják azt az elképzelést, hogy itt kizárólag a továbbélő, helyi késő antik népesség temetőiről lenne szó, hiszen ez esetben nem lenne szükség egy viszonylag kis területen ennyi temetőre, a kultúrának pedig egységesnek kellene lennie, amint a késői Keszthely-kultúra anyagi műveltsége a 7. század végétől, de valószínűleg csak a 8. század folyamán minden eddig ismert temetőben azonossá vált.79 A különböző korai temetők arra utalnak, hogy 568 után a keleti Alpok vidékéről, Észak-Dalmáciából, Venetóból, az Észak-Balkánról menekülhetett ide az előrenyomuló 69 Müller 2008a, 234-243. 70 Vida 2011,411. 71 Pásztor 2011,441. 72 Heinrich-TamAska 2006,511 -515 és Taf. 27, B1. 73 1999/56. sír (Müller 2010, Taf. 87,14). 74 2000/76. sír (Müller 2014). 75 Vida 2011,415. A 17. sírban ugyan két fibula volt, de mindkettő az áll alatt került elő. 76 Clauss 1989,495-497; Martin 2000b, 151 (561). 77 Magam is így véltem (Müller 2002c 24). 78 Barköczi 1968, PI.LXVI, 7. 79 Kiss G. 2008,266. 71
