Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Katona-Kiss Attila: 10–11. századi oguz halomsírok a Kaszpi-tenger északi partvidékéről
össze.14' A combcsontok hosszában, annak külső oldalán, sorban apró gyöngyök helyezkedtek el, amelyek valószínűleg a nadrágra voltak rögzítve. A csontváz mellkasi részén, illetve a nyaknál, a gerincoszlop mentén ezüstből és kék, áttetsző üvegből készült kisebb gyöngyöket találtak, valamint két nagyobb, 2-2,3 cm átmérőjű és kettő félgömbös csontgyöngyöt az egykori öv bal oldalán.142 Utóbbiak egy sorban feküdtek és minden bizonnyal nem a ruhát díszítették, hanem talán tarsolyhoz tartozhattak. Talán fülbevaló alkatrészei lehettek azok az ezüstből, valamint sötét- és világoskék üvegből készült gyöngyök, amelyek ismertek szaltovói fülbevalók tartozékaiként is. A többi melléklet ezüstből készült: kis gömb alakú csörgőgomb hurkos felfüggesztéssel, öt nagy körteformájú csörgőgomb kereszt alakú bevágással, horonnyal. A két vízimadarat mintázó, áttört fl lll-as és a két öntött, stilizált növényi ábrázolással díszített, fl ll-típusú, madárszárny alakú függő, továbbá öt darab kis figurális függő mind hastájékról került elő, így vélhetően az övgarnitúra részei lehettek. A fl lll-típusú darabokat az ásató csatként értelmezte, egyikük egy gyapjúszövet foszlányon feküdt, a másik fel volt varrva egy hímzett selyemszövet darabra. A ruházat maradványaival kapcsolatban állt a két öntött felvarró/függő is. Felső füleikben keskeny szalag maradványait figyelték meg.143 A csörgőgombok a mellkas tájékán helyezkedtek el: a kulcscsontnál, a jobb lapockánál, a mellcsontnál. Az ezüsttárgyak gyenge minőségű fémből készültek, az oxidálódás miatt jól megfigyelhető volt rajtuk az egykori szövet lenyomata.144 Az eltemetett nő ruháját puha bőrből varrott, térdig érő szárú csizma egészítette ki. A csizma szára elenyészett, csak annak varrása maradt meg, valamint a csizma lábfejrésze a hozzá tartozó ezüstdíszekkel. A veretek három sorban helyezkedtek el: a középső sor négy veretből állt (amelyet stilizált bakkecske vagy bárány fejeként határozott meg az ásató), ezt keretelik az oldalsó két sor páros-félgömb alakú veretei.145 A bokát szegélyezi egy sor bordázott szélű, kör alakú rozetta. A veretek felerősítése csapszegekkel történhetett - egy apró négyszögletes alátétlemezt helyeztek a bőr belső 141 Fedorov-Davydov 1969,262. 142 Uo. 263. 143 Uo. 264. 144 Uo. 266. 145 Elton-85, 7. kurgánjában is ilyen típusú veretek voltak. Vő. Kruglov 2003,67, ris. 9/8. felületére, majd elkalapálták a pecek végét.146 A kerek bronztükör, a kétoldalú fafésű és a csuklós szerkezetű vasolló egy kis szövettáskában voltak, ami az eltemetett feje mellől, annak bal oldaláról került elő. A szövetfoszlányok és a fafésű maradványai a tükör oxidációjának köszönhetően őrződtek meg. A nyírfakéreg tokban lévő kés és a fanyelű ár - amelyek minden bizonnyal az övről függtek alá - a keresztcsontnál került elő. Az eltemetett nő ruháját és felszerelését kiegészítette még egy lovaglóostor - legalábbis ennek határozták meg azt a vékony fapálcát, amelyet keskeny ezüstszalaggal spirálisan körültekertek. A lovaglóostor az eltemetett jobb alkar- és combcsontja mellett feküdt. Az előkelő oguz nő nyughelyét valamikor ősszel ásták meg, amikor érik a szőlő. A sírban ugyanis szőlőfürt volt, amelynek megmaradtak a magjai és a kocsánya.147 Novonikol'skoe148 A temetkezés a ceninihez hasonlóan igen gazdag leletanyaggal jellemezhető. Novonikol'skoe temetője a Volga bal partján fekszik, 1,5 km-re Novonikol'skoe falutól, 60 km-re Volgográdtól. A V. P. Silov irányításával 1952-1954 között feltárt temetőben a kései nomád kurgánok két csoportot alkottak, egy északit és egy délit. Utóbbi nyolc halomból állt (1-8), amelyből három „öreg kurgán"volt - ezek közül a 7. halomban találtak rá egy oguz harcos nyughelyére (13. sír).149 A kurgán magassága 0,6 méter volt, formája kissé nyújtott, hosz- szúkás, elliptikus: hossza 42, legnagyobb szélessége 34 méter volt. A sírt a kurgán északi részében találták, nyolc méterre a halom centrumától. A sírgödör formája lekerekített sarkú téglalap, hossza 2,5, szélessége 0,9, mélysége 1 méter volt.150 Az elhunytat egy tölgyfa koporsóban temették el nyújtott helyzetben, Ny-K-i tájolással, a koporsón anatómiai rendben helyezkedett el a ló koponyája és lábcsontjai. A zablát a fogak között, a hátas mellső végtagjait a koponya alatt találták meg, a nyereg a kengyelekkel pedig a sírgödör közepén feküdt. A lószerszámdíszek ezüstből készültek.151 A csontokon megőrződtek a mintás selyemruha (kaftán) és egy magas szárú bőrcsizma maradványai. A jobb felkarcsont mellett nyílhegyeket, illetve ugyancsak jobb,46 Fedorov-Davydov 1969,266. 147 Uo. 266. 148 Lásd 4-6. ábra. 149 Komantseva 1977,309. 150 Uo. 310. 151 Uo.311. 290
