Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Katona-Kiss Attila: 10–11. századi oguz halomsírok a Kaszpi-tenger északi partvidékéről
sormintával kereteit, két lyukkal kiképzett, 1,5 cm átmérőjű bronztárgy - talán gomb. Itt volt még két kis bronzveret, amelyek három, egyenként 0,7 cm átmérőjű félgömböcskékből tevődtek össze. Két hasonló veret feküdt a bordák között, a mellkas bal oldalán. Felerősítésük a ruhára egy kis pecekkel történt, amelyet a 0,5 cm hosszú szárán keresztül átdugva rögzítettek, alá pedig egy négyszögletes alátétlemezt helyeztek. Szintén a bal vállnál került elő egy négyszögletes, áttört bronzveret, összetett, cikornyás ornamentikával. A bal lapockacsont alatt feküdt három ovális üvegbetét: kettő világoskék és egy fekete. A koponya tarkócsontja alól elkorhadt famaradványok kerültek elő'35 és vékony ezüsthuzal töredék a halántékcsont környékéről. A fülbevaló karikája maradványának átmérője 4,2 cm, egyik vége hegyes, a másik törött. A másik karika töredékes, egyik végén üreges golyócska van. Valószínűleg a fülbevaló feltűzése után a szabadon lévő hegyes végére húzták rá a lukasztott golyócskát. Itt találtak öt darab átfúrt érmét is - helyzetük alapján valamilyen fejet takaró alkalmatosságot díszíthettek. A dirhemek közül négy darabot a Kaukázusnál vertek 343-ban (954-955). E pénzek jellegzetes vonása, hogy eltérő a valós és a névértékűk; rendszerint ezüstből, jelen esetben rézből készültek, gyengén ezüstözve. Az ötödik dirhem is réz, Buharában verték 347-ben (958-959), a számánida Abdul Melik ibn Nuhom idejében. Következtetésképp a temetkezés idejét a 10. század végére és a 11. század elejére tehetjük.136 Az eltemetett mellkasán négy áttört nyelű kopouski helyezkedett el. A mellkas jobb oldalán bronzhuzalból hajlított, elvékonyodó végű karperec feküdt, de találtak egy másikat is a jobb láb térdízületétől 40 cm-re. A koponyától jobbra 10 cm-re találtak két fl-IV típusú, madaras felvarrót és nem messze feküdt egy tömörbronz köves gyűrű is, kerek, domború, fekete üvegbetéttel. A jobb vállon egy fl-ll típusú madárszárnyas felvarrót figyeltek meg és hasonló volt a jobb kéz könyökcsontja alatt is. Négy fülecséből egy még az eltemetés előtt csonkult, helyette új lyukat fúrtak a szárnyra, amely körülményből is látszik, hogy nemcsak függőként, azaz a felső fülecset használva hordták, hanem felvarrhatták a ruhára. Öt darab pajzs alakú bronzfüggőcske került elő az eltemetett nyakától és övétől jobbra; ezeknek kerek, kissé kidomborodó centrális része van, a szélén három kiugró, kör 135 A többi csontmaradvány alatt fából készült derékalj nyomai nem kerültekelő (FilipCenko 1959,241,1.Jz). 136 Uo.241. alakú taggal. A mellkas alsó részétől jobbra 20 cm-re feküdt egy félgömbös kialakítású, ólom orsógomb, amelyet négy körből megszerkesztett ornamentika díszített, középen jól tagolt, kiugró, esztergált centrális résszel. A vaskés a fatok maradványaival és a bronzkarikával a bal könyökcsontnál került elő.137 A bal kézfejjel egy vonalban bukkant fel három kis bronzfüggő, végeik spirálisan befelé görbülnek, vízszintes felületükön két hurkocska lett kialakítva.138 A függőkkel egy sorban feküdt egy félgömbös kialakítású, kerek bronztárgy, amelynek kidomborodó középrészét körben gyöngysor keretez, pereme felé pedig hullámos sugarakat véstek. Uvak139 1960-ban, az Ural felső folyásának bal oldali mellékfolyója, az llek partján, a nyugat-kazahsztáni Uvak közelében (Orenburg oblaszty, Sol'-llecki járás) őskori kurgáncsoport feltárása közben Fedorov-Davydov ásatásán egy gazdag nomád temetkezést bontottak ki, amelyet ezüst ékszerek, gyöngysor, piperekészlet és munkaeszközök kísértek. A sírt egy nem egészen 15 méter átmérőjű és mindössze 25 cm magas halomba ásták. Az 1,9 méter mélységű, egyenes oldalfalú sírgödör mérete 2,15x0,8-0,85 méter volt Ny-K-i tájolással. A sírgödör oldalfalával párhuzamosan két vastag fagerenda feküdt, amelyek az azokon keresztbe fektetett deszkákat tartották. A födém fölött anatómiai rendben helyezkedtek el az ugyancsak Ny-K-i tájolással eltemetett hátas koponyája és lábcsontjai. A maradványokat lószerszámok kísérték, így a sírt fedő födém közepén feküdt a fából készített nyereg, amelyből megmaradtak a nyeregkápák, az oldaldeszkák darabjai és szövetmaradványokat is megfigyeltek, továbbá a négyszögletes nyereghevedercsat és a vaskengyel pár, valamint a ló szájában a csuklós zabla. A kengyeleknek nem képezték ki külön a fülét, ovális-négyszögletes formájúak.140 A fedődeszkák alatt idősebb nő csontjai nyugodtak hanyatt fektetve, nyújtott helyzetben. Alatta növényi eredetű derékaljat figyeltek meg, felette durva szövetet és vastag fűréteget. Az eltemetett nő ruháját egy vékonyabb sárga és egy vastagabb, fekete mintákkal díszített, piros színű selyemszövetből varrták, amely szemmel láthatóan hímzett volt. Az egykori kaftánt vörösesbarna színű, gyapjúból készült öv fogta 137 Uo. 239. 138 Uo. 240. 139 Lásd 3. ábra. 140 Fedorov-Davydov 1969,262. 289