Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)

Csiky Gergely–Hárshegyi Piroska: Kereskedelem vagy ajándék? Amforák az avar kori Kárpát-medencében

kagánsírként azonosított temetkezés amforájával kap­csolatban H.Tóth Elvira elsőként kísérelte meg e tárgya­kat típusokba sorolni és meghatározni eredetüket az idézett pontuszi és mediterrán párhuzamok alapján.14 E tárgyakat Vida Tivadar helyezte szélesebb össze­függésekbe a kora és közép avar kori sírkerámiáról szóló monográfiájában, ahol az amforákat formájuk alapján az IF/b.1-4 típusokba osztotta,15 és elsőként feltételezett helyi gyártású amforákat közöttük.16 A szerző elsősorban román17 és bolgár18 kollégák pontuszi amforatanulmányait használta, ugyanakkor elsőként hívta fel a figyelmet a Fekete-tengeren kívü­li párhuzamokra, eredeti égei-tengeri és kelet-medi­terrán importot feltételezve közöttük.19 Garam Éva az avar kor bizánci eredetű sírleleteiről szóló monográfiá­ja Vida Tivadar főbb eredményeit ismertette, az újabb kutatások igénye nélkül.20 A legtöbb avar kori amforát a magyar kutatásban egyszerű vonalrajzokon és rövid leírásokban közöl­tek, amelyek e tárgyak anyagáról, színéről és sová- nyításáról kevés vagy éppen semmi információt nem adnak,21 ez alól csak a kiállítási katalógusok kivételek, amelyek viszont a bizánci import szemléltető eszköze­iként hivatkoznak e darabokra.22 A kutatástörténetben ismertetett tanulmányok közös vonása, hogy az am­forák besorolásakor elsősorban azok formájára kon­centráltak, főleg pontuszi párhuzamokat kerestek, és a síregyütteseket kizárólag kronológiai nézőpontból vizsgálták. Az avar régészet minden igyekezete ellené­re ezek az amforák teljesen kívül maradtak a nemzet­közi amforakutatások látóterén, Bezeczky Tamás római amforákról szóló tanulmánya kivételével.23 Jelen tanulmány fő feladata tehát e hiányosságok kitöltése és a leletek kontextusának meghatározása a modern amforakutatás keretei között. Az avar sírokból előkerült amforákat az újabb nemzetközi kutatás iro­dalmának megfelelően kellett meghatározni, amiben nem csak az amfora formája, hanem anyagszerkezete és színe is jelentős szerepet játszott. E tárgyak kontex­14 Töth 1972,149, Fig. 3.; 1987,51-56; Töth-HorvAth 1992,63, Abb. 16: 5,273, Taf. XXVII. 15 Vida 1993; 1999. 16 Vida 1999,93. 17 Scorpan 1976; 1977. 18 Kuzmanov 1985. '9 Vida 1999,91-93. 20 Garam 2001,166-168. 21 Töth-HorvAth 1992,63-64; Vida 1999,90, Abb. 27., Taf. 38-39. 22 Awaren 1985,38, Abb. 24. 23 Bezeczky 1994,165. tusai, a síregyüttesek pedig nem csak kronológiai, ha­nem bizonyos társadalmi kérdések megválaszolására is alkalmasak lehetnek, így ezeket sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül. Témánk szempontjából a legfontosabb kérdések: Honnan és hogyan jutottak el e tárgyak az avarokhoz? Kik használhatták ezeket a tárgyakat, el­sődleges funkciójukban használták-e, és kik mellé te­methették el azokat? Az avar sírokból előkerült amforák listája viszony­lag rövid: Csákberény-Orondpuszta 333. sír,24 Dány,25 Gátér 193. sír,26 Kiskőrös-Pohibuj, Mackó-dűlő 56. és 59. sírok,27 Kunbábony,28 Óbecse-Pionír utca (Becej- ulica Pionirska),29 Tiszavasvári-Vöröshadsereg útja 8. sír30 és Székesfehérvár-Pozsonyi út 59. sír.31 A felsorol­tak közül két példány (Csákberény és Kiskőrös 59. sír) nem tekinthető kereskedelmi amforának vizsgálataink alapján, a Kiskőrös-Pohibuj, Mackó-dűlő 59. sírjából származó edénytöredékek nem kerültek múzeumba,32 így amforaként való meghatározásuk nem igazolható. A csákberényi edény pedig egy római edény másod­lagos használatára utalhat, ráadásul asztali edényként, és nem szállítóedényként határozható meg.33 A többi lelet ugyanakkor a 6. század végén, illetve 7. század elején készült amforák 7. század első és részben máso­dik feléből származó sírokban való elhelyezésére utal. A kunbábonyi, úgynevezett „kagánsírban" talált am­fora gömbös testével, ovális átmetszetű szalagfüleivel, hosszú csonka kúpos nyakával és rövid, enyhén kiszé­lesedő, lekerekített kehely formájú peremével az LR 2B típusba sorolható.34 (1. ábra.) Ez a típus természetesen megtalálható volt a korábbi amforaklasszifikációkban is: Scorpan VII. típus 2. variáns;35 Böttger B-típus;36 a krími kherszonészoszi amforák között Antonova 24 Fettich 1965,111, Abb. 181:5; Vida 1999,242, Taf. 38:1, III: 11. 25 Tettamanti 1980,157, Abb. 4; Vida 1999,242, Taf 39:1,129:1. 26 Kada 1906,207-208; Vida 1999,243, Taf 38:4. 27 Török 1975,295, Fig. 8:7. 28 Tóm 1972,149, Fig. 3.; 1987,51 -56; Töth-HorvAth 1992,63, Abb. 16: 5,273, Taf XXVII. 29 StanojeviC 1980, 163-164, T. Cl: 1; Vida 1999, 243, Taf 39: 2; MikiC AntoniC 2012. 30 CsallAny 1963, 54; Awaren 1985, 38, Abb. 24; Böna 1986, 78-79, Abb. 27; Vida 1999,243, Taf 38:3. 31 Publikálatlan, a lelet jelen közlésének lehetőségéért az ásató Ko­vács Loránd Olivérnek tartozunk köszönettel. 32 Török 1975, 295; Vida 1999, 243. 33 Vida 1999,93. 34 Opait 2004a, 11. 35 Scorpan 1976,160, Pl. VII, 4,8. 36 Böttger 1982,131 -136; 1982,70, tab. 1.; 1991,157, tab. 1. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom