Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Csiky Gergely–Hárshegyi Piroska: Kereskedelem vagy ajándék? Amforák az avar kori Kárpát-medencében
kagánsírként azonosított temetkezés amforájával kapcsolatban H.Tóth Elvira elsőként kísérelte meg e tárgyakat típusokba sorolni és meghatározni eredetüket az idézett pontuszi és mediterrán párhuzamok alapján.14 E tárgyakat Vida Tivadar helyezte szélesebb összefüggésekbe a kora és közép avar kori sírkerámiáról szóló monográfiájában, ahol az amforákat formájuk alapján az IF/b.1-4 típusokba osztotta,15 és elsőként feltételezett helyi gyártású amforákat közöttük.16 A szerző elsősorban román17 és bolgár18 kollégák pontuszi amforatanulmányait használta, ugyanakkor elsőként hívta fel a figyelmet a Fekete-tengeren kívüli párhuzamokra, eredeti égei-tengeri és kelet-mediterrán importot feltételezve közöttük.19 Garam Éva az avar kor bizánci eredetű sírleleteiről szóló monográfiája Vida Tivadar főbb eredményeit ismertette, az újabb kutatások igénye nélkül.20 A legtöbb avar kori amforát a magyar kutatásban egyszerű vonalrajzokon és rövid leírásokban közöltek, amelyek e tárgyak anyagáról, színéről és sová- nyításáról kevés vagy éppen semmi információt nem adnak,21 ez alól csak a kiállítási katalógusok kivételek, amelyek viszont a bizánci import szemléltető eszközeiként hivatkoznak e darabokra.22 A kutatástörténetben ismertetett tanulmányok közös vonása, hogy az amforák besorolásakor elsősorban azok formájára koncentráltak, főleg pontuszi párhuzamokat kerestek, és a síregyütteseket kizárólag kronológiai nézőpontból vizsgálták. Az avar régészet minden igyekezete ellenére ezek az amforák teljesen kívül maradtak a nemzetközi amforakutatások látóterén, Bezeczky Tamás római amforákról szóló tanulmánya kivételével.23 Jelen tanulmány fő feladata tehát e hiányosságok kitöltése és a leletek kontextusának meghatározása a modern amforakutatás keretei között. Az avar sírokból előkerült amforákat az újabb nemzetközi kutatás irodalmának megfelelően kellett meghatározni, amiben nem csak az amfora formája, hanem anyagszerkezete és színe is jelentős szerepet játszott. E tárgyak kontex14 Töth 1972,149, Fig. 3.; 1987,51-56; Töth-HorvAth 1992,63, Abb. 16: 5,273, Taf. XXVII. 15 Vida 1993; 1999. 16 Vida 1999,93. 17 Scorpan 1976; 1977. 18 Kuzmanov 1985. '9 Vida 1999,91-93. 20 Garam 2001,166-168. 21 Töth-HorvAth 1992,63-64; Vida 1999,90, Abb. 27., Taf. 38-39. 22 Awaren 1985,38, Abb. 24. 23 Bezeczky 1994,165. tusai, a síregyüttesek pedig nem csak kronológiai, hanem bizonyos társadalmi kérdések megválaszolására is alkalmasak lehetnek, így ezeket sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Témánk szempontjából a legfontosabb kérdések: Honnan és hogyan jutottak el e tárgyak az avarokhoz? Kik használhatták ezeket a tárgyakat, elsődleges funkciójukban használták-e, és kik mellé temethették el azokat? Az avar sírokból előkerült amforák listája viszonylag rövid: Csákberény-Orondpuszta 333. sír,24 Dány,25 Gátér 193. sír,26 Kiskőrös-Pohibuj, Mackó-dűlő 56. és 59. sírok,27 Kunbábony,28 Óbecse-Pionír utca (Becej- ulica Pionirska),29 Tiszavasvári-Vöröshadsereg útja 8. sír30 és Székesfehérvár-Pozsonyi út 59. sír.31 A felsoroltak közül két példány (Csákberény és Kiskőrös 59. sír) nem tekinthető kereskedelmi amforának vizsgálataink alapján, a Kiskőrös-Pohibuj, Mackó-dűlő 59. sírjából származó edénytöredékek nem kerültek múzeumba,32 így amforaként való meghatározásuk nem igazolható. A csákberényi edény pedig egy római edény másodlagos használatára utalhat, ráadásul asztali edényként, és nem szállítóedényként határozható meg.33 A többi lelet ugyanakkor a 6. század végén, illetve 7. század elején készült amforák 7. század első és részben második feléből származó sírokban való elhelyezésére utal. A kunbábonyi, úgynevezett „kagánsírban" talált amfora gömbös testével, ovális átmetszetű szalagfüleivel, hosszú csonka kúpos nyakával és rövid, enyhén kiszélesedő, lekerekített kehely formájú peremével az LR 2B típusba sorolható.34 (1. ábra.) Ez a típus természetesen megtalálható volt a korábbi amforaklasszifikációkban is: Scorpan VII. típus 2. variáns;35 Böttger B-típus;36 a krími kherszonészoszi amforák között Antonova 24 Fettich 1965,111, Abb. 181:5; Vida 1999,242, Taf. 38:1, III: 11. 25 Tettamanti 1980,157, Abb. 4; Vida 1999,242, Taf 39:1,129:1. 26 Kada 1906,207-208; Vida 1999,243, Taf 38:4. 27 Török 1975,295, Fig. 8:7. 28 Tóm 1972,149, Fig. 3.; 1987,51 -56; Töth-HorvAth 1992,63, Abb. 16: 5,273, Taf XXVII. 29 StanojeviC 1980, 163-164, T. Cl: 1; Vida 1999, 243, Taf 39: 2; MikiC AntoniC 2012. 30 CsallAny 1963, 54; Awaren 1985, 38, Abb. 24; Böna 1986, 78-79, Abb. 27; Vida 1999,243, Taf 38:3. 31 Publikálatlan, a lelet jelen közlésének lehetőségéért az ásató Kovács Loránd Olivérnek tartozunk köszönettel. 32 Török 1975, 295; Vida 1999, 243. 33 Vida 1999,93. 34 Opait 2004a, 11. 35 Scorpan 1976,160, Pl. VII, 4,8. 36 Böttger 1982,131 -136; 1982,70, tab. 1.; 1991,157, tab. 1. 28