Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Csiky Gergely–Hárshegyi Piroska: Kereskedelem vagy ajándék? Amforák az avar kori Kárpát-medencében
CsiKY Gergely - Hárshegyi Piroska KERESKEDELEM VAGY AJÁNDÉK? Amforák az avar kori Kárpát-medencében Az avar kor a kora középkori Kárpát-medence egyik leghosszabb és legfontosabb korszaka, amely egy sztyeppéi nomád nép uralma alatt politikai egységet és stabilitást teremtett e területen.1 A kora avar kor szoros bizánci kapcsolatai és a 6. század végét és a 7. század első negyedét jellemző avar-bizánci háborúk fényében a kaganátus és a Bizánci Birodalom közötti kapcsolatok jellege régóta az avar régészet fő kérdései közé tartozik, ugyanakkor a kutatások főleg szép nemesfém ötvöstárgyakra vonatkoztak, míg a bizánci „köznépi" használati tárgyak és a kerámia jóval kevesebb figyelmet kapott.2 A feltárt és publikált avar sírok rendkívül nagy száma (60 000)3 ellenére rendkívül kevés amforalelet ismert: összesen 7 példány. A sírleletek mellett fontos hangsúlyozni, hogy két lelőhely (Keszthely-Fenékpuszta4 és Kölked-Feketekapu5) kivételével nem ismertek amforatöredékek a Kárpát-medencei avar kori településekről, ami egyértelműen utal arra, hogy ezek a tárgyak nem voltak mindennapi használatban. Ez a jelenség még feltűnőbb, ha a szarmata kori Kárpát-medencéből6 vagy a Fekete-tenger menti kazár lelőhelyekről7 - elsősorban telepekről - származó nagyszámú amforaleletet tekintetbe vesszük. Bár ez a helyzet részben a Kárpátmedence szárazföldi fekvésének a következménye, ezt bizonyára más kulturális tényezők is befolyásolták. 1 Az Avar Kaganátus történetéről: Pohl 2002; az avar régészet összefoglalása: Daim 2003. 2 Nem véletlen, hogy a kora és közép avar kori sírokból származó bizánci leletek összefoglalásában tárgyalt leletek zöme ötvöstárgy, lásd Garam 2001. 3 Az ADAM gyűjtésének lezárásáig (1993. december 31.) 2475 avar kori temető volt ismert. Számos becslés született a feltárt avar kori sírok számáról: míg Bóna István 35-40.000-re becsülte azt (Bóna 1988, 437.), addig az újabb tanulmányok 60 000-re teszik az avar temetkezések számát (Daim 2003, 463; Vida 2003, 304; Langó 2007, 188,84. lábjegyzet). 4 LR 4 típusú (Gáza) amfora töredékei a 6. századból: Horvath 2013,430. 5 Hajnal 2005. 6 Sóskuti-Wilhelm 2005,101-117. 7 A krími amforaleletekről: Antonova 1971; Jakobson 1979; Sazanov 1989, a Don-vidékről (Sarkéi): Pletneva 1959, 243-246. A szaltovói kultúra amforáiról: Pletneva 1967,129-134. Az avar kori sírokból előkerült amforák vizsgálata elsősorban az osztályozás (tipológia) és az eredet kérdéseire koncentrált. Az amforákat főleg a formájuk alapján határozták meg, míg az anyaguk, soványításuk és esetleges petrológiai vizsgálatuk nem, vagy csak alig játszott szerepet. Az első publikációk még elsősorban e leletek import jellegét és mediterrán és/vagy pontuszi eredetét hangsúlyozták. Az első, avar kori sírban talált amfora a Duna-Tisza közén került elő a gátéri temetőben, és rögtön kronológiai problémákat okozott a pontos megfigyelések és az alapos dokumentáció hiányában.8 A következő amforalelet, amely a Kiskőrös-Pohibuj mackói temetőben került elő, ugyanebből a régióból származott, és ugyanahhoz a típushoz tartozott.9 Ebben a korai időszakban az amforák nem keltettek nagyobb feltűnést; Horváth Tibor csupán annyit jegyzett meg, hogy a kiskőrösi példány egy a Fekete- és Földközi-tengerre kiterjedő körből, valószínűleg a pontuszi partvidékről származik.10 Az elsőként előkerült dunántúli lelőhelyű, avar korra datálható amfora ugyanakkor egy más problémát vetett fel: a római fazekastradíciók továbbélésének kérdését. A sajnos máig publikálatlan csákberényi temetőből származó asztali amfora színével és formájával már a tárgyat elsőként publikáló Fettich Nándort is a római edényekre emlékeztette,11 míg Vida Tivadar a leletet egy tiszaburai szarmata párhuzam alapján késő római terméknek tartotta.12 A Tettamanti Sarolta által publikált dányi lelet ismét a bizánci amforákra irányította a figyelmet,13 de az avar kontextusban előkerült amforák első szintézisére a kunbábonyi sír előkerüléséig várni kellett. A gyakran 8 Kada 1906,207-208. 9 Horváth 1935, Taf. XL. 1; Török 1975,295, Fig. 8.7 10 Horvath 1935,1 XL. 11 Fettich 1965,111. 12 Vida 1999,93,242, Taf. 38:1. ,3 Tettamanti 1980,157, Abb. 4. 27
