Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Veninger Péter: Egy fazekasműhely feltárásán milyen alapanyagok, eszközök és szerszámok kerülhetnek elő?
Létezik egy olyan nyom, ami nem közvetlenül az esztergakés nyoma, de az esztergáláshoz mégis kapcsolódik. Néha gyorskorongon készült edények belsejében textillenyomatot lehet látni. Amikor ugyanis a gyorskorong közepére helyezett puha agyagkupacot használt a fazekas arra, hogy fejjel lefelé ideiglenesen (az esztergálás idejére) rögzítse az edényt, egy darab textilt tett rá, hogy a rögzítő agyag ne tapadjon össze az esztergálandó edénnyel. Ennek a lenyomata csak akkor látszik az edényen, ha az még puhább, mint (az esztergáláskor megszokott) bőrkemény állapotú agyag. Ez azonban lehetséges, mert az edények felülről lefelé száradnak. Korongon történő fényesítés Esztergáláshoz kapcsolható a szarmata szürke kerámiák sajátos díszítése: a korongon történő fényezés. Bár nem igazán esztergálás, de annyiban mindenképpen kapcsolódik, hogy az esztergáláshoz hasonlóan szik- kadás után helyezik vissza a korongra az edényt. A korongon történő fényezés eszköze kísérleteink alapján leginkább a mai fakéshez hasonló eszköz lehetett.31 Díszítéshez használt eszközök Fényesítés és besimítás A kerámiakészítés irodalma szerint sokféle anyagú és formájú eszköz használható fényesítésre. Lehet nagyon sima felületű kő, akár egy egyszerű kavics is, ha jól kézbe fogható. Lehet vaddisznóagyar (de csak akkor, ha ennek a felületét előbb simára csiszolják), esetleg más állat foga stb. Fényesítés nyomai ismertek például szarmata szürke kerámiák besimított díszítéseként és szarmata sárká- nyos edényeken,32 illetve kelta szürke kerámiatálak besimított díszítéseként. A besimítás sekély, széles nyom, amit ugyanazzal az eszközzel hoznak létre, amelyet az edények teljes felületének fényezésére használnak. Pecsételők A pecsételők készülhettek fából, kerámiából, csontból és fémből is. A még képlékeny (még nem bőrkemény állapotú) agyagot lehet pecsételéssel díszíteni. Viszonylag kevés kerámia készül pecsételővel, de a népvándorlás korában előfordul pecsételt minta 31 Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak 20. Konferenciája, 2012: Masek - Véninger: Készítéstechnológiai megfigyelések szarmata kerámiákon. 32 Sárkányos edények első említése: Vaday 1980-81. Lásd még Söskuti - Sz. Wilhelm 2006a; 2006b, 53-83. szarmata terra sigillata utánzatokon, Beregsurány- Csengersima-típusú kerámiákon, germán (gepida, longobard), kelta kerámiákon. Festékek Bár a népvándorlás korában nagyon kevés festett kerámia van, mégis röviden érdemes összefoglalni a festékeket. A kerámiákhoz előforduló összes festék három csoportba sorolható: égetés közben elbomló festékek, égetést kibíró festékek (engóbok és mázak), illetve égetés utáni festékek. Az első csoport (égetés közben elbomló festékek) adja például az agyag színét. Ez a csoport régészeti szempontból nem fontos. Égetést kibíró anyagok. Az agyagok égetés utáni színét okozó anyagok. Lényegében ezzel azonosak az engóbokat és részben mázakat is színező anyagok. Több olyan színezőanyag is van, amelyek a természetben az agyagban nem fordulnak elő, de alkalmasak engóbok és mázak színezésére. Ezekről azonban akkor lesz érdemes beszélni, ha a népvándorlás kori mázas kerámiák elemzése megtörtént. Ezeken túl égetést kibíró festék még a kelta grafitos-engóbos kerámiáknál a grafit (a redukciós atmoszférának köszönhető, hogy a grafit megmarad az égetés során). Az engób tulajdonképpen agyag, amit a fazekas festésre használ. (Gyakran alkalmas edénykészítésre is.) Ha festékként fogalmazzuk meg az engóbot, akkor agyag kötőanyagú festéknek tekinthető. Engób akkor is, ha a teljes felületet bevonja a fazekas, és akkor is, ha mintát hoz létre vele.33 Ha technológiáról van szó, akkor az engóbokon belül megkülönböztethetünk fényes engóbokat (pontosabban fényesre égő engóbokat). Ez utóbbi szarmata terra sigillata utánzatokon fordul elő. A mázak kötőanyaga tulajdonképpen üveg.34 (Természetesen akkor válik kötőanyaggá, amikor a kemencében égetés közben a máz megolvad.) A korai mázakhoz legalább két fő összetevőre (ólom-oxid és homok vagy őrölt homok) van szükség. Égetés utáni festékek. Például avar sárga bögréken fordul elő.35 Az égetés utáni festékek mindig rossz állapotban kerülnek elő, mert szerves kötőanyaguk a ta33 Technológia szempontjából a kétféle alkalmazás nincs megkülönböztetve egymástól, mert a besorolásnál az összetétel a döntő szempont. (A mázaknál szintén.) 34 Valójában nem teljesen azonos az üveggel. Az üvegszerű anyagok nagyobb halmazába tartozik a kerámiamáz más egyéb anyagokkal együtt. Az üveg egy nagyon szűk része ennek a halmaznak. 35 Festett vadkanábrázolás. (A tárgyak állapota alapján feltételezem, hogy égetés utáni festésről van szó.) Székkutas 90. sír (B. Nagy 1974; 2003); Szeged-Kundomb 130. sír (Garam 1982). 218
