Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Veninger Péter: Egy fazekasműhely feltárásán milyen alapanyagok, eszközök és szerszámok kerülhetnek elő?
egy-egy korszakban pontosan milyen volt a korongok pontos felépítése. Pusztán az edényeken látható korongozásnyomok alapján nem lehet a korong fajtájára következtetni.17 Megpróbálom a teljesség igényével összegyűjteni, hogy fánál tartósabb anyagból készült alkatrész egyáltalán milyen részeken fordulhat elő gyorskorongon (5. ábra). Az itt felsorolt alkatrészek egy része több-kevesebb valószínűséggel szükséges, ezért van esély az előkerülésére. De több olyan alkatrész is van, amely a működéshez nem feltétlenül szükséges, és valószínűleg csak igen későn jelent meg. A gyorskorongnál együtt forog a korongtányér (amin az edény készül), a tengely és az alsó korongtalp (korongláb), amit a fazekas rúgással forgat (5. ábra H, I és J). Mindezt két ponton kell rögzíteni ahhoz, hogy az egész szerkezet tengelye függőleges maradjon, és a rúgásoktól ne tudjon kimozdulni: a tengelyt legalul (5. ábra D) és a korongtányér alatti részt (5. ábra B). Mindkettőt valamilyen fakerethez. Olyan változat is gyakori volt, hogy a tengely alatti rögzítés a földben volt. Mind a két rögzítésnek olyannak kell lennie, hogy a tengely a hozzá tartozó részekkel (korongtányér, korongtalp) könnyedén foroghasson.- Korongágas, korongnyak, rák.18 Vasgyűrű a tengely körül, a korongtányér alatt, és ahhoz közel, hogy ne kerülhessen bele agyag (5. ábra B). Ehhez tartozhat egy vaspánt, ami rögzíti egy fakerethez. De arra is van példa, hogy pánt nélkül oldják meg a rögzítést, például egy átfúrt deszkában forog a tengely, vagy a korong asztalának széléből kifűrészeltek egy részt számára. Csapágy hiányában az egymáson elcsúszó vasakat gyakran kellett zsírozni.- A korongtengely (5. ábra I) alja gyakran hegyes vastüskében végződik (5. ábra D és 6. ábra). Ennek az alkatrésznek reneszánsz és néprajzi párhuzama is van.- A tengely alatt egy serpenyő nevű vaslap (középen mélyedéssel), amin forog a tengely.19 (5. ábra E.) Ez utóbbit helyettesítheti egy ló zápfoga is.20 Azt gondolom, hogy elvileg jó lehet akár egy olyan kő is, aminek a közepén egy mélyedés van (hogy a tengely ne csúszhasson el). 17 Csupor István néprajzos szóbeli közlése. 18 Leletként Sárospatakon, Ringer István ásatásán (habán fazekastelep) került elő 2010-ben egy olyan alkatrész, ami talán korongnyak (Ringer 2013). 19 Leletként Sárospatakon, Ringer István ásatásán (habán fazekastelep) került elő 2010-ben egy tönkrement (kilyukadt) vasserpenyő, ami valószínűleg korongalkatrész (Ringer 2013). 20 Néprajzi párhuzamként pl. Désházán közöltek ilyen korongot: Nagy L. 2003,22.- A sas nevű alkatrész nem része minden fazekaskorongnak. Többnyire a levehető korongtányérral rendelkező korongokon van sas (5. ábra A és 6. ábra). Egy, a fából készült korongtányért befogadó vasalkatrész a tengely felső végén, ami a tengelyre merőlegesen helyezkedik el. Igen különböző formájú lehet. Ez utóbbi valószínűleg későn jelenik meg. (Az első ábrázolását reneszánsz idején Piccolpasso könyvében találtam.) (6. ábra.)- Valószínűleg az újkorban jelenik meg (néprajzban ismert) a korong korongtalp (korongláb) körüli abroncsvasalása (5. ábra F). Ennek célja, hogy a meglendített korong még tovább forogjon. Végül érdekesség kedvéért említem, hogy a korongtalp alsó felületén rögzítettek vaspatkót (Kiss 1964). A patkónak már nincs köze a működéshez, csak azért tartozik a koronghoz, hogy szerencsét hozzon (5. ábra G). Az 5. ábrán jobb oldalon láthatóak azok az alkatrészek, amelyek vasból lehetnek. A: sas. Ez tartja a korongtányért, és ennek hegyes vége a fatengelyben van. B: A tengely körül levő vas alkatrész a rák (korongágas, korongnyak), és ezt a korongasztalhoz rögzítő vaspánt. C: vasgyűrű a korongtengely körül. D: hegyes vastüske a korongtalp (korongláb) alatt. E: serpenyő, amin forog a korong. F: vasabroncs a korongtalp (korongláb) körül. G: patkó a korongtalp (korongláb) alsó felén. Bal oldalon pedig a fa alkatrészek: H: korongtányér, korongfej, amin az edény készül. I: tengely. J: korongtalp (korongláb), amit a fazekas rúg. Az ábrán nem látható fa alkatrészek: pad, amin a fazekas ül, lábtartó (vagy lábító), korongasztal (ezen vannak a szerszámok). Kalodának hívják a korong padját, asztalát és az összekötő részeket a lábtartóval együtt. (Újkori korongokon a korongtányér, a tengely, a lábtartó és a kaloda nagy része már fémből készült.) Gyorskorongozáshoz használt szerszámok A korongozáshoz használt szerszámokat szinte csak néprajzi párhuzamból ismerjük.21 A fazekas sokféle szerszámot is használhat ahhoz, hogy gyorskorongon edényt készítsen. A legtöbb szerves anyagú, ezért megmaradásuknak kicsi az esélye. Fából (fakések) vagy bőrből (csípőbőr) készültek, és viszonylag kicsi (kézbe fogható) méretűek. A csípőbőr a darabos soványítóanyagokkal „teli"agyagból történő korongozásnál elengedhetetlen. 21 Az ókori egyiptomi és görög korongok ismertek ábrázolásokból. Néprajzi párhuzamból az egyik legrészletesebb néprajzi leírás rajzokkal itt: Kiss (1964) 292-295. 216
