Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Veninger Péter: Egy fazekasműhely feltárásán milyen alapanyagok, eszközök és szerszámok kerülhetnek elő?
szüksége lehet egy fazekasnak. Valószínűleg korszakonként és kultúránként érdemes megvizsgálni, hogy melyik lehetett jellemző. Mintázó szerszámok A különböző formázási módok ismertetése és a hozzájuk kapcsolható szerszámok ismertetése előtt szeretnék mintázó szerszámokat bemutatni, ezek ugyanis többféle célra alkalmasak. Az első a fém írópálca, íróvessző vagy stílus (stylus).7 A görög tanagra szobrok mintázásánál,8 a római mázas kerámiaserpenyő nyele plasztikus díszének készítésénél felvetődött használata.9 Ez a szerszám fazekas szempontból kiválóan használható mai fogalmaink szerinti mintázófaként. A szobrok mintázásán túl a stílusnak még szerepe lehetett az edények karcolt díszítésénél, az edényfülek ragasztásánál (a felület kar- colásos feldurvításánál), simítószerszámként (más módon nehezen hozzáférhető helyeknél, például a fül és az edény találkozásánál a belső oldalon), illetve lyukasztószerszámként. Ilyen, vagy hasonló szerszám készülhetett fából, csontból is. Nem tudok arról, hogy kerámiakészítéshez kapcsolható leletek között stílus előkerült volna bármilyen korból. Ezért használatának csak a lehetőségét szeretném felvetni. Mai mintázófákhoz hasonló, szintén sokféle célra használható csonteszközből két leletet ismerek. Egy fogazott csonteszköz került elő az Árpád-korból, amelyre Varga Máté hívta fel a figyelmem.10 11 (Az eszköz rajzát lásd Bakay 1989,63.") Továbbá Sárospatakon, Ringer István habán fazekastelep ásatásán került elő szórványként 2010-ben egy törött csonteszköz,12 amely kályhacsempéhez használható mintázó szerszám vagy akár esztergakés is lehet. Igen hasonló az előbb bemutatott szerszámhoz, de nem fogazott. Főbb formázási módok Az edénykészítésnek sokféle módja létezett: felrakásos technikák különböző változatai (például korong hasz7 Keskeny, hosszú fémpálca, aminek egyik vége hegyes, a másik vége pedig lapos. Ezzel karcoltak ábrákat és szöveget viasszal bevont fatáblákba az ókorban. 8 Ezt a gyakorlatban kipróbáltam, és tanagra szobor mintázására valóban jól használható. 9 Tusa Mária, a Budapesti Történeti Múzeum, Aquincumi Múzeum kerámiarestaurátorának megfigyelése műtárgymásolat-készítés során. Szóbeli közlése, amelyet ezúton köszönök neki. 10 Varga 2013. 11 A csonteszköz ábrázolására is Varga Máté hívta fel a figyelmem, ezúton is köszönöm. 12 Ringer 2013. nálatával vagy anélkül készülő, illetve spirálban feltekert, vagy soronként épített edény), utánkorongozás, gyorskorongozás.13 Ezeken kívül a mintázás, és ennek sokszorosításra alkalmas módszere a (negatív formába) préselés is létezik. Természetesen lehetséges, hogy akár egy tárgyon többféle formázási mód együtt jelen legyen. A kézműves technológiában általában használt formázási módok nagy része előfordul a népvándorlás kori leleteken. Lassú- vagy kézikorong és gyorskorong A kézikorongok valószínűleg szinte teljesen fából készültek. A forgó korongtányér és az alatta levő mozdulatlan rész között használhattak más anyagot. Ezeknél a korongoknál fontos, hogy könnyen fordítani lehessen a korongtányéron. (Bár nem elvárás, hogy olyan könnyedén forogjanak, mint egy gyorskorong.) A középkorban használt kézikorongokkal (ezek néprajzi párhuzamaival) és használatukkal Holl Imre foglalkozott részletesebben a budai fehér kerámiákról szóló cikkében.14 Kézikorongra magyarországi párhuzamként ismert még a magyarhertelendi női fazekasok által használt kézikorong (Dankó 1968). (3. ábra.) Blokk-korong ábrázolásokból több is ismert. Régészeti nyoma került elő Budán egy 18. századi fazekasműhely feltárásán. (A fazekasműhely padlóját tapasz- tással újították meg, de a korongot nem mozdították el, ezért a felső réteg egy kör alakú folton hiányzott, és itt természetesen mélyebb maradt a padló. Benda 2007, 297.) (4. ábra.) Fazekaskerék. Létezik egy olyan változata a gyorskorongnak, ami tulajdonképpen egy küllős kerék, amit a műhely padlójába süllyesztve helyeztek el. Korongozáshoz egy rúddal forgatták meg. Több ilyen ábrázolás látható Holl Imre cikkében.15 Indiában használnak kőből készült „fazekaskereket" is.16 A küllős fakerékhez hasonlóan egy bottal forgatják meg. Ezt segíti a kő szélében levő mélyedés. A mai korongok közvetlen előzménye - a gyorskorong - a többi korongfajtához hasonlóan majdnem teljes egészében fából készült. Nem tudjuk, hogy 13 Régészeti kerámiák kapcsán gyakran megemlítik még az öntés technikáját. Sajnos ez kizárható, ugyanis az öntés egy modern gyári sokszorosítási módszer, ezért ennek eszközeivel nem találkozhatunk. Legfeljebb durva hamisítványokon. 14 Holl 1956,193. 15 Holl 1955,148.; BudRég 16. 16 Internetre feltöltött videó: www.youtube.com/watch?v=jUYw8ch35qo [2014. március 8.] 215
