Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Bíró Csaba–Szenthe Gergely: Műhelyhagyományok és technológiatranszfer. Elmélkedés az avar kori fémműveseinek kilétéről
Bíró Csaba - Szenthe Gergely MŰHELYHAGYOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIATRANSZFER Elmélkedés az avar kor fémműveseinek kilétéről Kulcsszavak: Technológiatörténet, fémművesség, technológiai tartományok, késő avar kor, szövetdomborzatos öntvények. Kivonat: A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy technológiatörténeti forrásbázissal szélesítse ki a késő avar kori kultúrtörténeti, illetve részben társadalomtörténeti kutatását. Műhelynyomok hiányában a munkát a tárgyakon megfigyelhető „indirekt alaki jegyek" vizsgálata alapozza meg. Technológiai eljárásokra utaló nyomok alapján a 7. század második felétől több, egymástól eltérő műhelyhagyomány élhetett egymással párhuzamosan a Kárpátmedencében. Segítségükkel a késő avar kultúra különböző összetevőire vonhatóak le következtetések. Keywords: History of technology, casting of non-ferrous metals, technological provinces, late Avar Age, textile structures on cast artefacts Abstract: The paper attempts to widen the horizon of cultural- and social historical studies of the Late Avar period by technological historical sources. Because of the lack of workshop structures in the archaeological evidence the survey is based on the analysis of'indirect formal traits'on cast objects. According to these referring to technology several partially differing workshop traditions could exist in the Carpathian Basin in the Late Avar period (late 7th - early 9th century). Conclusions may be possible by them on the components of the Late Avar culture. Bevezetés A késő antikvitás, illetve a korai középkor technológiatörténete Európában ma intenzív kutatás tárgya.1 Az európai politikai-társadalmi központokban működő, állandó fémműves műhelyek léte a hierarchizált társadalom reprezentációs igényeit elégítette ki. A bizonyos részletekben ható kulturális különbségek mellett2 a társadalmi hierarchia kifejezésére alkalmazott tárgyi anyag jellege - ezzel kapcsolatban a kereslet intenzitása, településközpontok léte vagy nemléte - határozta meg a produkciót és a műhelyek rendszerét, illetve a 1 Pl. Baumeister 2004; Lavan-Zanini-Sarantis 2006; Pesch-Blankenfeldt 2012. 2 Csak egyetlen példa a tégelyek eltérő formája; a nyugat- és középeurópai Meroving- és Karoling-kor műhelyeiben mozsár alakú, fületlen tégelyek Roth 1977; Lammers 2009, 27-28; a 8-10. századi skandináv műhelyekben hasonló alakú, de henger alakú fülekkel ellátott változat volt használatban (Lammers 2009, 29); szignifikánsan eltér ezektől a dunai bolgár (bizánci hagyományra támaszkodó?) műhelygyakorlat, amely csónak alakú, csőrös, fedéllel ellátott tégelyeket alkalmazott (Bonev-Doncseva 2011, Tab. VI-XIV). Mivel a tégelyek méretében nem látszik eltérés, a különbség nem funkcionális, hanem a kulturális háttér rovására írandó. termékek terjesztésének szabályszerűségeit3 is. Számosjel utal arra, hogy a színes- és nemesfémöntésnek egyszerre több módszerét ismerték, illetve magának a viaszveszejtéses öntési eljárásnak is több változatát használták.4 Az első eredmények fényében a Kárpát-medence a használt fémműves technikák (öntési technológia) terén egyéni színezetet képvisel a környező világhoz képest. Az avar területen mindazonáltal a fémműves (ötvös) tevékenység nyomainak teljes hiánya jellemző. A negatív tényállás valószínűleg nem kizárólag kutatástörténeti hiátus eredménye.5 Emiatt viszont a Kárpát-medencei 3 Ehhez pl. Sindbaek2012. 4 A mediterrán térségben, a Kárpátoktól keletre és a Baltikumban számos, kétrészes, homokkőből faragott öntőforma ismert, amelyekkel különböző kistárgyak készültek. Hasonló darabok a Kárpátmedencében csupán másodlagos helyzetből ismertek, miközben a velük készíthető tárgytípusok a régióban ismeretlenek (utóbbiakhoz pl. Szenthe 2013a). A késő avar koriakkal részben egykorú skandináv műhelyekben a viaszveszejtéses öntésnek egy, az avar környezetben rekonstruálható megoldástól részleteiben eltérő módszerét azonosította a kutatás (Jensen 1991, Abb. 23). 5 Lásd pl. Szenthe 2009, a daruszentmiklósi avar településen régészetiig megfogható műhelytevékenységhez (Fejér és Tolna megye). 197
