Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Fedinec Csilla: Kárpátalja és az első bécsi döntés

A rendeletalkotás valóban megkezdődött már a „visszacsatolás”, sőt az első bécsi döntés előtt, a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tanúsága szerint. Az október 27-i ülésen „a magyarlakta felvidéki területek visszaadása tárgyában” magyar-csehszlovák jegyzékváltások tárgyalása mellett döntöttek a „felszabaduló felvidéki területek polgári közigazgatásának megszervezésével kapcsolatos költségekre” 200 ezer pengő előleg kiutalásáról „előirányzat nélküli kiadás” formájában, illetve „a magyar katonai igazgatás alá kerülő területen” „tényleges szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazottak” járandóságairól.8 Október 28-án pedig „a cseh megszállás alól előreláthatólag felszabaduló területek” tankönyvellátásáról tárgyaltak, mivel ezen területek „kulturális berendezése kapcsán legelsősorban a tankönyvek kérdése vár rendezésre. Erre a rendezésre már most elő kell készülni, hogy a szükséges tankönyvcserét ezeknek a területeknek birtokbavétele után haladéktalanul foganatosítani lehessen”, tekintettel arra, hogy: „A tankönyvek kicseréléséhez életbevágóan fontos nemzeti érdekek fűződnek.”9 November 3-ától kezdődően a „felszabadult területek”, illetve a „visszacsatolt területek” ügyeit intézik. A november 3-i minisztertanácson hallgatták meg Kánya Kálmán külügyminisztert és Teleki Pál vallás- és közoktatási minisztert az előző napi döntőbíráskodásról, illetve ismertették az első bécsi döntés tartalmát, a felállítandó bizottságok kérdését. Kánya többek között beszámolt arról, hogy „a döntés után Chwalkowsky [Frantisek Chvalkovsky] csehszlovák külügyminiszter kérte, hogy [Josef] Tiso szlovák miniszterelnök és [Avgusztin] Volosin Kárpátalja miniszterelnöke is megjelenhessenek, mielőtt aláírja a hozzájárulást. [Joachim von] Ribbentrop német külügyminiszter ezt feleslegesnek tartotta és nem járult hozzá.” Kánya szavaival következik „a nekünk ítélt területek megszállása”, amivel kapcsolatban Werth Henrik vezérkari főnök tájékoztatott „a csapatok bevonulásának sorrendjéről”.10

8 MNL OL, K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1938. október 27. „Magyarország és Csehszlovákia között a magyarlakta felvidéki területek visszaadása tárgyában Wettstein János prágai követ útján folyamatban lévő jegyzékváltások ismertetése”, „Werth Henrik m. kir. tanácsos, vezérkari főnök részvételével, Pozsony, Nyitra, Kassa, Ungvár, Munkács, Komárom, Érsekújvár, Losonc, Léva, Rozsnyó, Rimaszombat és Beregszász helyzete” (http://www.digitarchiv.hu/)

9 MNL OL, K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1938. október 28. ,A cseh megszállás alól felszabaduló területek tankönyvellátása, az Országos Közoktatási Tanács szerepe”.

10 MNL OL, K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1938. november 3. „Kánya Kálmán külügyminiszter és gr. Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter üdvözlése a november 2-i bécsi döntőbírósági ítélet után a minisztertanácson való megjelenésük alkalmával”; „Pozsony, Kassa, Nyitra, Munkács és Ungvár helyzete, Chalkowsky csehszlovák külügyminiszter, Tiso szlovák miniszterelnök, Volosin Kárpátalja miniszterelnöke, Ribbentrop német külügyminiszter, gr. Ciano olasz külügyminiszter szerepe, a cseh-magyar területrendezéssel kapcsolatban kiküldendő bizottságok összetételének megállapítása”; ,A bécsi döntő100