Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Fedinec Csilla: Kárpátalja és az első bécsi döntés

A ruszin Kárpátalja kérdése az 1938. október 8-i minisztertanácsi üléstől kezdődően válik külön a magyar Felvidéktől. Ezen az ülésen Imrédy Béla miniszterelnök bizalmas bejelentést tett arról, hogy „a Kárpátaljai akció megszervezésével vitéz Kozma Miklós ny. belügyminisztert, a Magyar Távirati Iroda elnök-igazgatóját bízta meg”.11 November 21-én rendkívüli minisztertanácson bizalmas megbeszélés keretében vitatták meg „a visszacsatolt északkeleti területrészek” és „a vele határos Kárpátalja - ruszin ország” helyzetét. Kánya Kálmán külügyminiszter többek között arról beszélt, hogy „mi Kárpátalja - Ruszinország tekintetében a népszavazást proponáltuk és kértük. [...] Minden informátorunk azt állította eddig, hogy az ottani lakosság 90%-a mellettünk van és mint autonóm területnek Magyarországhoz való csatolását óhajtaná”. A minisztertanács Werth Henrik vezérkari főnök részvételével ezzel kapcsolatos megbeszélés tartalmát „bizalmasnak nyilvánítja és jegyzőkönyvbe való felvételét mellőzni óhajtja”.11 12 Itt és november 25-én Kánya ismételten felvetette, hogy a „ruszin helyzet” nem magyarlengyel, hanem német-lengyel probléma: a lengyelek nem avatkozhatnak be reguláris csapatokkal - viszont a rongyos gárdával párhuzamosan lengyel irreguláris csapatok részt vettek a kárpátaljai helyzet destabilizálásában -, mert Németország „a német-lengyel problémák egész sorozatát” vetné fel (Gdansk kérdése, akció kezdeményezése „önálló ukrán ország kialakítása” érdekében stb.).13 December 3-án Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár beszámolt arról, hogy „különböző oldalról beérkezett jelentések szerint a Magyarországhoz visszacsatolt volt ruszinszkói területen a rutén érdekeltség köreiben kellemetlen hatást váltott ki az a körülmény, hogy a különböző hivataloknál, intézményeknél és iskoláknál alkalmazásban volt és ezen a területen visszamaradt rutén származású tisztviselők és egyéb alkalmazottak közül az ideiglenes közigazgatási szervezet nagyon kevés egyént hagyott meg állásában. Sok panasz érkezik a kiutasítások miatt is”.14

bírósági ítélettel kapcsolatos intézkedések megtárgyalása és az új határvonal ismertetése”.

11 MNL OL, K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1938. október 8. „Javaslat vitéz Kozma Miklós nyugalmazott belügyminiszter, a Magyar Távirati Iroda elnökigazgatója megbízatása a Kárpátaljai akció megszervezésével”.

12 MNL OL, K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1938. november 21. „Bizalmas megbeszélés a bécsi döntés folytán visszacsatolt északkeleti területrésznek és a vele határos Kárpát- alja-ruszin ország helyzetéről, jelen van Werth Henrik gyalogsági tábornok, titkos tanácsos, a honvéd vezérkar főnöke, Beck ezredes lengyel külügyminiszter álláspontja, Beneá volt csehszlovák külügyminiszter tevékenysége, Gdansk város helyzete, Mussolini álláspontja”.

13 MNL OL, K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1938. november 25. „Tájékoztatás a ruszin helyzetről, a ruszin-lengyel és német-lengyel problémákról, Gdansk [Danzig] helyzetéről”.

14 MNL OL, K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1938. november 25. „Javaslat Pataky Tibor államtitkár megbízására azzal, hogy Ungvárra utazzék a legsürgősebb segélyezések és intézkedések megtétele érdekében dr. Korláth Endre kormánymegbízott bevonásával”.

101