Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Hangodi László: Fejezetek a tapolcai m. kir. honvéd 3/I-es nehézbombázó-osztály történetéből és az alakulat háttérszereplése az 1938. évi országgyarapításban (1936–1938)
Az 1938. március 5-én meghirdetett hadseregfejlesztési program, az ún. „Győri program” alapján április és június között a Dessau-i Junkers Művektől beérkezett 63 db Junkers Ju-86-os bombázórepülő. A gépek egy részével a LÜH 2. bombázórepülő-ezredének szombathelyi 2/3. „Buzogány”, 2/4. „Vörös ördög” és 2/5. „Halál” századait szerelték fel. A gépek másik csoportját a LÜH 3. bombázórepülő-ezredéhez irányították, Tapolcára, Veszprémbe (3/3. „Sárga vihar” bombázórepülő-század) és Pápára (3/4. „Sárkány” és a 3/5- „Hüvelyk Matyi” bombázórepülő-századok). A Junkers Ju-86-osok kétmotoros, egyenként 970 LE-s Weiss Manfréd Gnome Rhone K-14-es csillagmotoros 380 km/h teljesítményű 8000 m csúcsmagasságot elérő, 2000 km maximális hatótávolságú, 1000 kg bombaterhelésű, nappali bombázó repülőgépek voltak.8 A Ju-86-oson gépenként négy főnyi hajózószemélyzet teljesített szolgálatot: a gépet vezető pilóta, aki őrvezetői rendfokozattól kezdve legénységi állományú is lehetett; a megfigyelő, aki a bombacélzást, valamint oldást végezte, és mindig tartalékos vagy hivatásos tiszti rendfokozatú személy volt; egy legénységi vagy továbbszolgáló állományú hajózó rádiós lövész és egy hajózó-szerelő lövész.9 A Ju-86-os bombaszekrénye négy bombatárból állt. A bombatárakban csak német rendszerű bombákat lehetett elhelyezni. Vagy 4 darab 250 kilogrammos, vagy 16 darab 50 kilogrammos bomba volt beszerelhető.10 11 Ezenkívül felhasználhatók voltak 10, 2 és 1 kilogrammos gyújtóbombák is. A bombák a bombaszekrényben mindig függőlegesen voltak felfüggesztve, fejjel felfelé. Oldásuk történhetett egyenként és sorozatvetéssel is.11 A gép három darab 8 mm-es GÉM (Gebauer) nagy tűzgyorsaságú védőgéppuskával rendelkezett. A 3. bombázórepülő-ezred első ezredparancsnoka ippi és érkeserűi vitéz Fráter Tibor rep. alezredes volt.12 Az ezredsegédtiszti beosztást Gersy Károly rep. főhadnagy viselte.13 A 3. bombázórepülő-ezred ezredparancsnoksága és az I. bombázóosztály parancsnoksága is Tapolcára került. Az osztály első parancsnoka Kazay Kálmán rep. őrnagy lett. Az osztály a 3/1. „Isten nyila” és a 3/2. „Isten kardja” bombázószázadokra tagolódott. Az 1. századnak az első parancsnoka Tímár Gyula rep. százados volt. Rövid ideig állt a század élén. Miután elvezényelték Tapolcáról, később Czirfusz Imre, majd Telbisz Lóránd rep. századosok követték e beosztásban.14 A 2. század parancsnoka 8 Veress D. 1980,171. 9 Vadas Károly szóbeli közlése. Tapolca, 1991. 10 Ormay 1984,47. 11 Uo. 48. 12 Veress D. 1980,171.; Perjési István szóbeli közlése. Tapolca, 1985. 13 Dákay 1987,93. 14 Uo. 94.; Horváth József szóbeli közlése. Tapolca, 1986. 127
