Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Hangodi László: Fejezetek a tapolcai m. kir. honvéd 3/I-es nehézbombázó-osztály történetéből és az alakulat háttérszereplése az 1938. évi országgyarapításban (1936–1938)
Vitán Béla rep. százados volt, aki végig megmaradt ebben a beosztásban a századok 1941 végén bekövetkezett feloszlatásáig.15 A repülőtéren a hajózó- és földi részleg külön épületekben volt elhelyezve. Az emeletes legénységi épület emeleti részén volt a 3/2. század hajózóinak a szálláskörlete, míg a földszinten a 3/1. század hajózói laktak.16 A repülőtér bejáratánál állt a portaépület, ahol állandó kapuőrség teljesített szolgálatot éjjel-nappal. A kapusépület közelében helyezkedett el a repülőbenzin-raktár. Itt a benzineshordók egymásra helyezve hevertek a szabad ég alatt. A térséget drótkerítés vette körbe. A raktárát külön őrség vigyázta. A repülőtéren a parancsnoki és konyhaépületeken túl, a kifutópálya szélén álltak a századok hangárjai. Az egyes hangárokban tárolták a századonkénti 9 db plusz egy tartalék Ju-86-ost és a különböző típusú gyakorló-, valamint iskolagépeket. A hangárok előtt betonozott terület húzódott. Itt végezték a hangárból kitolt gépek motorpróbáit, és innen gurultak a füves kifutópályára. Ugyanitt tartották az osztálysorakozókat, az alaki szemléket, a parancskihirdetéseket és az ellenőrző elöljárók fogadását.17 Az élet reggel hatkor kezdődött a tapolcai repülőtéren. A kürtös elfújta az ébresztő jelét, és a legénység megkezdte szokásos tevékenységét. A tisztálkodás, a körletrend kialakítása, reggeli torna (csukló) és a közös reggeli után beindult a munka a műhelyben, a hangárokban, majd a starton is. A repülőszázadok hajózó- és földi részlegre tagolódtak. Három bombázógép képezett egy repülőrajt, és egy század három rajból állt. A hajózókénál jóval népesebb földi részleg szakaszokra oszlott. A műszaki szakasz motor- és sárkányszerelő részlegből állt. A motorszerelők a repülőmotorok karbantartását végezték, meghatározott repülési idő letelte után végrehajtották a motorok nagyjavítását és a szükséges alkatrészcseréket. A sárkányszerelő részleg katonái a gépek külső vászon- és lemezburkolatával kapcsolatos munkálatokat végezték. A fegyver- és bombaszakasz a repülőgépek fedélzeti fegyverzetével, a bombák beszerelésével és élesítésével foglalkozott. A híradószakasz a földi rádiózást, a repülőgép-fedélzeti rádiók behangolását és javítását végezte. A fényképész szakasz dolga volt a repülések, a gyakorló lövészetek és bombavetések során készített légi fotók előhívása, majd továbbítása a kiértékelőknek.18 Újonckiképzések végén csoportfényképeket is készítettek a kiképzőszázadokról, amelyeken együtt pózoltak a kiképzők és az újdonsült katonák. E fotókon gyakran a füves felszállómező vagy a hangár, esetleg egy kiállított repülőgép képezte a hátteret. A tapolcai reptéren működött az ezred időjelző állomá15 Perjési István szóbeli közlése. Tapolca, 1985. 16 Perjési István szóbeli közlése. Tapolca, 1985. 17 Perjési István szóbeli közlése. Tapolca, 1991. 18 Dákay 1987, 93. 128
