Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Hangodi László: Fejezetek a tapolcai m. kir. honvéd 3/I-es nehézbombázó-osztály történetéből és az alakulat háttérszereplése az 1938. évi országgyarapításban (1936–1938)
sa.19 Meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek. A közkeletűen csak „békáknak” nevezett időjelzők figyelőtornya az 1. század hangárjának a tetején helyezkedett el. A felszerelésük széljelzőből, hőmérőkből és csapadékvízmérőkből állt. Egy időjelző repülő tisztes és néhány beosztott repülőkatona látta el a feladatokat. Napi váltásban, éjjel-nappal szolgálatban voltak. Három óránként egy hidrogénballont bocsátottak fel és állványos távcsővel figyelték, hogy mennyi idő alatt emelkedett meghatározott magasságba, valamint hogy milyen irányú és erősségű a szél. Az elvégzett megfigyelésekről jelentést vittek a rádiósoknak, akik a vezetőállomás hívásakor továbbították a legfrissebb adatokat. Tapolca vezetőállomása Budaörs volt.20 A hajózó állomány idejének nagy részét a gyakorlórepülések töltötték ki. Több ízben került sor bombavetési gyakorlatokra. E gyakorlatok színhelye az Újdörögd térségében magasodó Cseket-hegytől keletre húzódó völgy volt. A füstjelzős gyakorló betonbombákkal felszerelt repülőgépek nyugati irányból repültek be a Cseket-hegy légterébe.21 A célterületen fából épített makettek jelentették a leküzdendő objektumokat, ezekre történt a rárepülés, és ezeket kellett eltalálni. A bombatestekben ködsav üvegampullák voltak elhelyezve, amelyek a becsapódáskor léptek működésbe, és heves képződésű füstjükkel jelezték a feladatot végrehajtó gép személyzete számára a találat pontosságát vagy pontatlanságát.22 1938 nyarán a magyar diplomácia jelentős sikert ért el. Augusztus 23-án a jugoszláviai Bledben tartott konferencián a kisantant államok elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Ezáltal a légierő rejtett jellege megszűnt, és szeptember 22-től legálissá vált. A harci repülőgépekre felfestették az ék alakú, nemzetiszínű felségjelet.23 A repülőgépekre egyidejűleg felkerültek a századjelvények is. E jelvények az adott század harci funkciójára utaltak, és a választott századnevet illusztrálták grafikailag tárgy, figura vagy jelenet formájában. A tapolcai bombázó-osztály gépeit is ellátták a századok jelvényeivel. Az ábrák kör alakú mezőben, a megfigyelőkabin mögött, az orr-rész két oldalán kaptak helyet. Az „Isten nyila” század jelvényén egy felhők közül előnyargaló, ősmagyar jellegű égi lovas vitéz bocsát villám-nyilat a mélybe. Az „Isten kardja” század jelvényén az Attila-monda egy epizódja jelenik meg: sötét háttér előtt egyenes pengéjű kard pattan elő egy sárgásvöröses lángnyelvből.24 19 Nagyváradi-M. Szabó-Winkler 1986,1. számú melléklet. 20 Horváth József szóbeli közlése. Tapolca, 1991. 21 Dákay 1987,93. 22 Vanya István szóbeli közlése. Tapolca, 1991. 23 Veress D. 1980,171. 24 Korabeli amatőr fényképek alapján. Az eredeti fotók a szerző birtokában. 129
