S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

TÓTH ÁLMOS: Laczkó Dezső, a reverendás geológus 1860-1932

egység] alatt a márgás anyagban növénymaradványt csak elvétve találunk, addig délen a Balaton felé a felső karniai márgalerakódások igen sok növénylenyomatot tartalmaznak, jeléül annak, hogy a Balaton-felvidék déli pereméhez közelebb esett a vegetáczióval elborított egykori szárazföld mint Veszprém környékén. " E megfigyelést kiválóan össze lehet hozni azzal az utóbbi évtizedekben született megállapítással, hogy a Dunántúli mezozóos hegységtömb régen-régen az afrikai pajzshoz tapadt és később kontinensmozgások hatására nemcsak leszakadt, de meg is fordult. Veszprém földtani szakértője Rainer Pál net-en lelhető életút-összeállítása

12 több, Laczkó által készített helyi földtani szakvélemény-témát tartalmaz. A szakvélemények sajnos nem kerültek el a Földtani Intézet tudománytörténeti gyűjteményébe, (s hagyatékában sem leltem meg) így sem volumenük, sem jelentőségük nem állapítható meg. Hagyatéki anyagában megmaradt 1913. szeptember 21-i dátumú, főtisztelendő fő-gimnáziumi igazgató úrnak címzett, Veszprém polgármesterétől való levél. 2. ábra: Csékúti bazaltkutatási szelvény „Szükséges volna elsősorban a védteriilet határainak megállapítása. Minthogy ez speciális, főként geológiai szakismereteket kíván, tisztelettel fölkérem erre vonatkozó szíves javaslatát hozzám juttatni." - írja. Ugyancsak ránk maradt egy 7120/1920. sz. a várostól való márgaminták vételére vonatkozó kérés s hogy azt juttassa el a Műegyetemre cementgyártásra való alkalmasságának megállapítása céljából. Hagyatékában olvashatjuk Lóczy válaszlevelét, melyben tudatja, hogy fölveszi a kapcsolatot ez ügyben Zemplényi tanár úrral. 12 Laczkó életútja, www.vmmuzeum.hu/kiallitas/laczkodezso/ ld eletut.htm A 2. ábrán egy csékúti bazaltkutatási (útépítési célú) szelvényét mutatjuk. Terepi kiskönyvei Néhány kötete a múzeumi tárlókban volt, így azokat nem tanulmányozhattam. Az 1923-29 közötti évek följegyzéseit tartalmazó 11. sz. füzet3. ábra Laczkó terepi kiskönyveinek egyike ben (3. ábra) sok, későbbiekben részletesen földolgozandó földtani följegyzést leltem. Többször említi, hogy Welty (W-vel írja) Pistával tett földtani kirándulást, részben nyilván Laczkó által megnézendőnek tartott helyekre, részben pedig egyértelműen Velty óhajára, pl. kavicsbányát néztek meg. Utal arra is, hogy megállapodtak, miszerint a költségeket megosztják. Egy helyütt írja, hogy már egy 1897. évi szőci bejárása alkalmával olyan vasas képződményeket észlelt, amelyek megítélésem szerint a később (1920) fölfedezett térségi bauxit előfordulások korai indikációinak tekinthető. Az általa használt földtani szakkifejezések bauxitföldtani szempontból pontosak, nagyon jól értelmezhetők. 127