S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)
TÓTH ÁLMOS: Laczkó Dezső, a reverendás geológus 1860-1932
vére 1923-ban, a Budapesti Bányakapitányság által kiállított, a bánya-kapitányság egész területére szóló kutatási engedély másolata látható. Kérem, a Velty-családdal való, később említésre kerülő, kapcsolatára is figyelni! A4, ábrán látható Laczkó térképének részlet ENy-i sarkában kis 4. ábra Laczkó földtani térképén zártkutatmányi körök fekete körcikkelyeket láthatunk. Ezek a kor bányajogi kifejezésével „zártkutatmányi körök"et jeleznek. Jelzik, hogy a bányakapitányságoknál kutatási jogot nyert személyek, mely területekre vonatkozóan birtokolnak kutatási kizárólagosságot. E térkép eredetije Velty Ish'án birtokában volt. Laczkónak a bauxitkutatáshoz való szoros kapcsolatát jelzi, hogy ifj. Lóczy Lajos nála ajánlkozik megnézni az eplényi bauxitot. Laczkó muzeumi hagyatékából való 1931. augusztus 31. dátumú Lóczy-levélke említi, hogy Laczkó Böckh Hugóval, a Földtani Intézet igazgatójával 1 4 tartott bakonyi bejárást S ennek kapcsán írja: "Ha egyszer ismét Ep lény be vagy Úrkútra kirándulnál, jelezd, kérlek Dezső bátyám, nagy 14 A Földtani Intézet évi jelentése említi Böckh említett kirándulását, Laczkó részvételét nem említi, nyilván azért, mert ő nem az Intézet dolgozója örömmel tartanék veled, mert már régóta szeretném az odavaló bauxit, illetve mangánércet meggyúlj teni és az előfordulásokat megszemlélni. " A Veltyk, egy veszprémi polgárcsalád A Veltyk Veszprém városának volt lakói, a felsővárosi kórház mellett volt családi házuk 1 5 , illetve birtokuk. E környéket önkormányzati dokumentumok Velty-tagként jelölik. A Laczkótörténetben 1 6 főszerepet játszó Velty (István) atyja (Ferenc) jónevű, a városban s környékén is dolgozó kőfaragó 1 7 volt. Síremlékeket, kőkereszteket készítettek. A kövek alapanyagát gyakorta külföldről rendelték. Fehér márvány Carrarából, fekete gránitot Svédországból, de a hazai nyersanyagot, például permi ún. vöröshomokkövet sem vetették meg. Velty Ferenc készítői nevét őrzik Veszprém város Kossuth Lajos u. falán lévő emléktábla (1902), vagy épp Balatonfüred református templom falán lévő Pálóczi Hor\>áth Adám emléktábla (1906). Bótán kőkeresztet állítottak 1913-ban, mely Velty István kőfaragó műve. Magam a Laczkó-múzeum melletti (alsóvárosi) temetőben egy „Velty" névvel [készítő] jelölt fehérmárvány síremléket láttam: „Az Irgalmas Nővérek Sírboltját", rajta a fölirat: „emelte „Veszprém város és közönsége". Évszám, sajnos nincs, de a temetői iratokból talán megállapítható fölállításának időpontja. A családtörténet néhány szálát - kérésemre egy Velty leszármazott (unoka), az Egyesült Államokban élő, említett Záhony István geológus bontotta ki. Valamikor a XIX. században, talán azidőtájt mint Ganz Ábrahám Magyarországra vándorolt Svájcból egy Velty (talán még Weltyként írva nevét), minden bizonnyal kőfaragó, vállalkozó, s Magyarországon családot alapít. A kőfaragás mestersége magától értetődően magával hozta a kő szeretetét. A faragható kő iránti igény pedig szükségesé tette a környékbeli kőbányák, kőfalak, kőzetek megismerését, hacsak nem akartak a kínálat kiszolgáltatottjai lenni. Velty Istvánt apja kiküldi Németországba , hogy ott alsóbbfokú geológiai ismeretekre is ki15 Veszprém rendezett tanácsú város 1926. évi házjegyzékében szerepelnek Velty Ferenc és Velty Miklós nevén http:// www.lichtneckertandras.hu/adatb_l 1 .htm 16 Bővebben ld. TÓTH Álmos: Velty István, a kutató. Bányászattörténeti Közlemények. 3. 207. 2. évf. 1. szám. http://epa.oszk.hu/01400/01466/00003/pdf/04.pdf 17 Nevét S. LAVKOVITS Emőke: A köveskáli felső és alsó református temető XVIII. és XIX. századi sírjelei. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. 1982. is említi. 129
