Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)
1. A lelőhelyek kutatástörténete és topográfiája
2. Ajka-Fekete-hegy AToma-patak északi partján, Ajka város keleti szélén található a kis területű lelőhely. (EOV 538 500; 197 750) 3. Ajka-Szent István u 6. A Torna-patak északi partján, a parttól 4-500 méterre Ajka nyugati városrészében, beépített területen található a lelőhely. Kiterjedése ismeretlen, szóbeli közlés alapján tudható, hogy a szomszédos Pálma utcában is kerültek elő leletek, igy a Szent István u. 6. és a Pálma u. 6. számú házak közötti 300 m hosszú sáv biztosan a lelőhely részének tekinthető. (EOV 536 200; 196 350) 4. Ajka-Pál-major A lelőhely a Szentgál és Ajka közti keskeny természetes átjáróban, Ajkától 2 km-re délkeletre található, a Torna- patak déli oldalán, a patakra lejtő meredek domboldal magasabb részén. A domb oldalában több forrás is fakad. Tengerszint feletti magassága 300 m körüli. Területe: kb. 600x300 m. (EOV 539 300; 196 750) 5. Szentgál-Füzi-kút A település egy meredek domb oldalában található, a Szentgálról Úrkútra vezető országút északi oldalán. Az országutat északról 500 m körüli tengerszint feletti magasságú hegyvonulat kíséri, míg a déli oldalon sík a vidék. A lelőhelytől közvetlenül nyugatra csatlakozik az úrkúti országúiba a Vázsonyi-medencéből a Kab-hegy lábánál elhaladó út, mely az őskorban a kitermelőhelyről kiinduló úthálózat egyik feltételezett jelentős vonala volt. A település kiterjedése 500x700 m, ami irreálisan nagynak tűnik, valószínűleg az erózió miatt találunk ennyire nagy felületen leleteket. Természetes vízforrásul a domb lábánál három kút szolgál, ezek a római korban már biztosan létezett ősi források.7 Folyóvíz ma nincs a környéken. (EOV 546 600; 195 350) 6. Szentgál-Teleki-dűlő A lelőhely a Cinca-patakra enyhén lejtő domboldalon, Szentgál falutól délre fekszik. A patak a lelőhelytől néhány 100 m-re délre a Séd-patakba ömlik. A lelőhely kiterjedése kb. 200x100 m. (EOV 550 850; 197 250) 7. Bánd-Külsőbánd A falutól délre folyó Séd-ág keleti partján, alacsony domboldalon hosszan elhúzódó település. (EOV 553 000; 198 800) 8. Márkó-Csapberek Az Aranyos-patak völgyében fekvő lelőhely területén jelentős középkori település található, ezért pontos kiterjedése ismeretlen. (EOV 552 800; 200 750) 9. Szentgál-Tobán A lelőhely Szentgáltól északkeletre, a Gerla-patak mellett, a Középső-Hajag erdős tömbje alatt található, a Fodor-tanya közelében. Későbbi rátelepülések (késő bronzkor, római kor) miatt csak jelzésszerűen ismert. (EOV 549 370; 207 377) 10. Városlőd-Újmajor A lelőhely Városlődtől északra, a volt állami gazdaság, utóbb Hajnal Kft. újmajori telephelyétől nyugat-északnyugati irányban található 350 m-es tengerszint feletti magasságon, egy délre lejtő domb oldalában. A dombot nyugatról ma is élő patak határolja, melynek vize a Torna patakba folyik, keletről pedig egy vízmosás. A lelőhely kiterjedése kb. 200x200 m. (EOV 542 950; 202 340) A lelőhelyek szerepe jól leolvasható a térképről. Szentgál-Teleki-dűlő, Bánd, Márkó egymáshoz igen közel fekszenek. Ha 1 km sugarú kört rajzolunk a lelőhelyek köré, a körök szinte érintik egymást. (A telepek körüli 1 km-es sugarú körön belül a legintenzívebb a terület kihasználtsága.) A 3 falu a Sédbe folyó patakok mellé települt, szorosan lezárva a délkelet-kelet felőli utat, amely természetes módon a Séd mentén vezethetett. Ebből az 7 1903. évi Kérdőpontokon későbbi, 1911 -es bejegyzés Laczkó Dezső kézírásával. LDM Adattár 67.1323. 12
