Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - Szalai Károly: A társadalmi mobilitás iránya Székesfehérváron 1900–1918

(A reformárus egyházközség fejlődése azzal kapcsolatos, hogy a közvetlen környék lakosságának majdnem a fele volt kálvinista. Az izraelita betelepülés csúcspontja 1880-ra tehető, azóta a fogyás állandósult.) írni-olvasni 1910-ben a lakosság 90%-a tudott. A magyar nagyvárosok közül csupán Sopron, Budapest és Pozsony haladta meg ezt az értéket. A középiskolák nyolc osztályát a fehérváriak 3,1%-a végezte el, e tekintetben viszont a 12. helyen állt településünk a törvényhatósági jogú városok között.

11 ш. A foglalkozási főcsoportok struktúrájának változásai. Időszakunkban a keresők és eltartottak aránya csak lassan változott. Míg 1900-ban 100 keresőre 125 eltartott jutott, addig 1910-ben 123, 1920-ban pedig 120 fő. A felnőtt lakosságnak több mint a fele aktív kereső volt. 1910-ben Fehérvár 16 427 fő keresőjének háromnegyede férfi, s csak egynegyede nő. A gyengébb nem keresői közül minden harmadik házi cselédként dolgozott.

12 Adatainkból (1. táblázat) egyrészt kiderült, hogy századunk első két évtizedében Székesfehérváron lassú foglalkozási átrétegeződés ment végbe. Másrészt bizonyítást nyert, hogy városunk valóban urbánus település. 1. táblázat A keresők megoszlása foglalkozási csoportonként (létszám és %-os arány)

13 1900 1910 1920 Foglalkozás Kereső Az összes Kereső Az összes Kereső Az összes Foglalkozás (fő) kereső (fő) kereső (fő) kereső %-ában %-ában %-ában /. Őstermelés 2995 21,00 3301 20,10 3956 21,45 2. Ipar 4067 28,50 5138 31,25 5528 30,00 3. Ker. és hitel 912 6,45 1179 7,20 1411 7,60 4. Közlekedés 700 4,90 978 5,95 1162 6,30 5. Közszolgálat 825 5,75 1033 6,30 1594 8,60 6. Véderő 1716 12,00 1797 10,90 1962 10,65 7. Házi cseléd 1485 10,35 1462 8,95 1061 5,80 8. Egyéb 1567 11,05 1539 9,35 1765 9,60 Összesen 14267 100,00 16427 100,00 18439 100,00 62