Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Társasági élet, szórakozás - B. Horváth Csilla: A pécsi kereskedők szerepe a helyi polgári társas élet szervezésében

Sport- és dalegyletek Az abszolutizmus idején, az 1850-es évek elején az idehelyezett osztrák és morvaországi hivatalnokok hozták létre a „Névtelen egyletet". Tulajdonképpen lövészegylet volt. Ennek keretén belül gyakorlatoztak a felfegyverzett idegen hivatalnokok. Székhelyük a Tettyén volt, ahol vendéglőt is építettek maguknak. Mivel a helyi polgárság szóba sem állt velük, egymás között töltötték a szabadidejüket. 1868 után részben eltávoztak a városból, de néhányan beilleszkedtek a helyi társadalomba. Ettől kezdve lehetőség volt arra is, hogy minden polgár tarthasson fegyvert és használhassa is azt. Ekkor alakult meg a „Pécsi polgári céllövész egyesület" 35 taggal. Orvos, iparos, ügyvéd, bankár, festő és kilenc kereskedő alkotta a tagságot. A céllövészet gyakorlása mellett a tagok rendszeresen találkoztak az egylet vendéglőjében.

7 Mivel a város polgári társadalmának szinte minden rétege képviseltette magát, könnyen jutottak fontos információkhoz a város életére vonatkozó gazdasági, pénzügyi és kulturális ügyekben. Az 1870-80-as években alakuló egyletek a testedzést, a sportot tűzték zászlajukra. Ennek ürügyén találkoztak rendszeresen és mutatták meg kezdetben fizikai erejüket, ügyességüket. A polgárokat később a város gazdasági életében betöltött növekvő szerepük is kötelezte az egyletek támogatására. 1871-ben a Pécsi Polgári Tekeegylet és a Korcsolya Egylet (itt nők is sportolhattak), 1887-ben a Pécsi Athiétikai Club, 1891 -ben a Mecsek Egyesület, 1892-ben a Kerékpár Egylet alakult meg. Ezek közül a PAC és a Mecsek Egyesület bizonyult igazán életképesnek, s 1948-ig meghatározó szerepük volt a város életében. A sport mellett a zene müvelése és támogatása mindig is fontos volt a pécsi polgárok számára. 1861-ben hat lelkes ember határozta el a Dalárda létrehozását. A főszervező Wachauer Károly, a székesegyház egyik énekese volt. Pénztárnok, szervező, mindenes a lelkes, zeneértő és zenebarát Valentin Károly könyv- és zenemű-kereskedő, tekintélyes városi polgár lett.

8 A Dalárda az első olyan egyesület, amely alapszabályában is lefektette, hogy „a dal művelés és ez által a társasélet előmozdítása" a céljuk. A tagság között minden réteg megtalálható volt 445