Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Társasági élet, szórakozás - B. Horváth Csilla: A pécsi kereskedők szerepe a helyi polgári társas élet szervezésében

(értelmiségi, iparos, kereskedő).

9 Az első évtől kezdve a pártolótagok 20 százaléka a kereskedők közül került ki: Adler, Blauhorn, Kisági, Grünhut, Lakits, Littke, Obetkó, Reeh, Stirling, Traber (Vas

vary), Trenschiner, Zsolnay stb. nevek olvashatók az évkönyvekben. Ez az arány kisebb-nagyobb ingadozással az I. világháborúig fenn is maradt. A tagok nemzetiségi összetételére utal, hogy az első jegyzőkönyveket ugyan magyarul készítették, „de magyar nyelvben járatlan tagok miatt német fordítása is járuljon" - olvasható az alapszabályban, amely 1867-ig szintén kétnyelvű volt. Attól kezdve csak magyarul írták. A Dalárdának 35-45 működő tagja volt, akik énekeltek. Évente 114 napon tartottak próbákat, 4-6 nyilvános hangversenyt adtak. Ugyanennyi műsorral egybekötött bált rendeztek évente.A Pécsi Dalárda volt a legsikeresebb kulturális egylet, amely egészen az 1940-es évekig meghatározója volt a város kulturális életének. Tárgyalt korszakunkban minden megmozdulásuk, hangversenyeik, kirándulásaik, zászlószentelésük (1864), báljaik, tettyei népünnepélyeik az egész város életében óriási társadalmi eseménynek számítottak. Szinte kötelezően részt vett rajtuk mindenki, aki fontosnak számított a város életében. Az 1864-es zászlószentelés alkalmából 18 város dalegylete képviseltette magát, többek között Arad, Apatin, Buda, Eszék, Győr, Kassa, Sopron, Szeged sőt Bécs dalegyletének néhány tagja is jelen volt. 350 fős ebédet adtak ebből az alkalomból. Kapcsolatuk volt más külföldi dalárdákkal is. 1865-ben a németországi Dal szövetség drezdai dalünnepélyére Valentin Károly vitte a pécsiek üdvözletét. Ajándékként egy nemzeti színű szalagot küldött zászlójukra a Pécsi Dalárda. Az évi négy dalestélyre, a Dalárda műsoros estjeire valamint a város többi kulturális rendezvényeire, báljaira a helyi könyvkereskedők árusították a belépőjegyeket. A főtéren lévő Valentin Károly, később fia Ottó által vezetett üzlet s az első könyvkereskedő család Weidinger János és Alajos, majd Nándor s utóduk Dómján Izidor főutcái boltja mindig is a város kultúrát szerető közönségének volt a találkozóhelye. A Dalárda jegyeinek árusítása 446