Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - Mohos Mária: A társadalmi átrétegződés jellemzői a századforduló környékén Alsólendván és Lentiben

A korabeli Zala megyében az átszervezések eredményeként 13 járás, 2 rendezett tanácsú város - Zalaegerszeg és Nagykanizsa-valamint 558 községi jogállású település volt. Alsólendvát járási székhelyként a nagyközségek közé sorolták. Lenti a novai járáshoz került és kisközségi besorolást kapott. (3. ábra) A polgári közigazgatás megszervezése Alsólendván teljes járási szintű intézményrendszer kiépülését eredményezte. Zala megye járási székhelyei közül a dualizmus korában csak öt helyen - Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Sümegen, Tapolcán és Alsólendván - működött járásbíróság. Az első igazságügyi szint megléte ezeket a településeket - és elsősorban a községi jogállásúakat - a többi járási székhelynél jelentősebbé tette. Mivel Nova a hiányos intézményhálózatú járási székhelyek közé tartozott, járásának lakói - így a lentiek is - az alsólendvai hivatalokban intézték ügyeiket. Alsólendván telekkönyvi hivatal, közjegyző, állami erdészeti hivatal, pénzügyőrség és csendőrség volt. A postahivatal, a távírda és a takarékpénztár az infrastrukturális hátteret biztosította. Az 1875-ben felállított mértékhitelesítő hivatal a település kereskedelmi szerepkörének jelentőségét bizonyítja. A közlekedés modernizálása viszonylag későn, az UkkCsáktornya vasútvonal építésével következett be 1890-ben. Ez a helyiérdekű vasút kapcsolta össze Alsólendvát Lentivel is. Az 1868-as népiskolai törvény után a Polgári Fiúiskola megnyitása az oktatási funkció megerősödését mutatja. Az 1876-os közegészségügyi törvény az egészségügyi szerepkör további fejlődését eredményezte. A lakosság életkörülményeit kedvezően befolyásolta, a haladósági mutatókat javította, hogy a Lendva-Mura mentén lecsapolták a mocsarakat, így a lázas megbetegedések száma csökkent. Alsólendván 1885-ben petróleumvilágítással látták el az utcákat. Ugyanezen évtized végén rendezték és befedték a településen átvezető csapadék- és szennyvízelvezető árkot, megkezdték a gyalogjárók építését, az utcák tisztántartására két utcaseprőt alkalmaztak. A század utolsó évtizedében új, a korabeli higiéniai előírásoknak megfelelő vágóhidat építettek, a járványok megelőzése és terjedésének megakadályozása érdekében gőzfertőtlenítő gépet szereztek be. 44