Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Winkler Gábor: Győr városépítészete a dualizmus korában

A vasútvonaltól délre, a Baross Gábor híd folytatásában a város további, erőteljes fejlődésének lehettünk tanúi. A fejlődés irányát a hosszú, észak-dél irányú „külső" Baross Gábor út és a vele párhuzamos, keleti Hosszú utca jelölte ki. Szabályos, nagyjából-egészében hálós utcahálót tűztek ki, mely ugyancsak a belváros történeti utcarendszeréhez illeszkedett. A széles, fákkal szegélyezett utcák mentén, a mély előkertek mögött zárt sorban, szabadonállóan vagy éppen ikerházas elrendezésben előkelő emeletes villák, bérvillák és társasházak épültek. A nagy ütemben kibontakozó villanegyed és a vasútvonal közötti területsávban a Frigyes-laktanya (1897) és a Városi Kórház (1902) nagyvonalú, pavilonos elrendezésű együttesével a városközpontot építették tovább: itt az északi városközpontból kiszorult, fontos városi rendeltetéseket helyezték el. A nagy méretű középületek a városközpont rendeltetéseinek gazdagításával az egész város érdekeit szolgálták, ugyanakkor az épülőfélben lévő új városrész központját is kijelölték. Sajátosan alakult Győr belvárosának és a történeti elővárosoknak a viszonya a 19. század folyamán. A belvárostól keletre, a Rába és Rábca által körülhatárolt egy utcás település, Újváros a török veszély elmúlásával épült újjá: a törökök elől menekülő szerbek - rácok - is itt leltek új otthonra. A település fő utcájával, az Öreg utcával párhuzamosan ekkor épült ki a „Rác utca". A település gazdasági fontosságát növelték a marhakereskedelem céljára kialakított hatalmas „kertek". A belvárossal a 19. század elejétől kiépülő „templomtáj" (Rát Mátyás tér) teremtett térbeli és szerkezeti kapcsolatot (A várfalak közül kiszorult felekezetek egytől-egyig a Bécsi kapu túloldalán, Újváros „kapujában" építették fel templomaikat: ev. templom: 1783-85, neológ izr. templom: 1868 és ref. templom: 1905). Győrsziget, Révfalú, Pataháza és Malomsok hosszú időn keresztül önálló települések voltak. Közigazgatásilag 1905-ben csatlakoztak Győrhöz, városszerkezetileg azonban csak a folyók szabályozása és a tartós anyagból készült vashidak kiépítése után váltak a város szerves részévé. A győri folyókat - Mosoni Duna, Rába, Rábca, Marcal - kísérő széles zöld területsávok mindig 387