Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Winkler Gábor: Győr városépítészete a dualizmus korában

fontos szerepet játszottak a település életében: a széles partszakaszok markáns „zöld" tengelyrendszert alkottak, mely egységbe fogta a belvárost és elővárosait. A folyók ugyanakkor fontos gazdasági jelentőséggel is bírtak: a 19. század első felében a Rábcán és Rábán érkező terményeket itt rakták vasúti kocsikra. A folyók a 19. század második felében egyre inkább fékezték az egységes útrendszer, jól működő közlekedési hálózat kialakítását és akadályozták a gyors és gazdaságos áruszállítást. A helyzeten a védőtöltések rakparttá alakításával egyidőben épített új hidakkal segítettek. Először a Hosszúhíd épült meg, majd a sétatéri hidat és a Rábca-hidat adták át a forgalomnak (a Hosszúhíd Újvárost kötötte össze a belvárossal, a sétatéri „kettőshid" és a Rábca-híd Újvárost és Győrszigetet). A Révfaluba vezető hidat is korszerűsítették, utóbbi acél rácsos ívszerkezete azonban csak 1928-ban készült el végleges formájában. Az útrendszer korszerűsítésével és a közművek kiépítésével párhuzamosan a város köré iparvágány hálózatot is építettek és a hajón történő nyersanyag és áruszállítás lehetőségeit az Iparcsatorna kiásásával bővítették. A város kereskedelmi jelentősége a 19. század harmadik harmadában csökkent: ekkor a város vezetése nagy ütemi iparosításba kezdett. Az ipartelepek megépítésével vált teljessé a város 19. századi városszerkezete. A nehézipar üzemei a várostól keletre épültek ki (Gyárváros). Nádorvárosban a gőzmalmok telepedtek le. A belvárostól nyugatra, Győrszigeten, a Rábca két partján termény feldolgozó és élelmiszeripari üzemek létesültek, Újváros déli részén pedig selyem- és csipkefonógyár.

10 A dualizmus korának egységes városépítészeti elképzelések alapján felépült másik fontos együttese, a gyárvárosi munkásnegyed

11 a belvárostól keletre, éppen az iparosodással kapcsolatos lakáshiány enyhítésére épült fel. A telep első kelet-nyugati irányú utcái az 1900-as éveket követően épültek be, fésűs beépítésű, oromfalas házakkal. Hogy a dualizmus korának városépítészetében milyen nagy szerepet játszott az együttesek település léptékű összefogása, bizonyítja, hogy a kis munkáskolónia fő tengelyét, a Külső Árpád utat a belváros egyik fő várostengelyének, az Árpád útnak egyenes 388