Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Winkler Gábor: Győr városépítészete a dualizmus korában

Az új út kiépülése idején tetőzött Győrben az építési kedv: az egykori vásárok területe is gyorsan beépült. A megnövekedett belváros ilyen módon markáns új várostengelyt kapott (Szent István út). Az új út két oldalán jelentős középületek, reprezenta­tív lakóházak és bérpaloták nagyvárosias sora létesült. Az új su­gárút térbeli felépítéséből jól leolvasható a városépítészet stílu­sának változása. Az új beépítés nyitott-zárt tereit, parkjait, zöld­területeit utak és sétányok fogták egységbe: az épületek egy ré­szét már nem zárt sorban, hanem a zöldbe helyezve, pavilonsze­rüen építették fel. A korábbi időkhöz viszonyítva egészen rövid idő alatt hatalmas léptékű „összmüvészeti alkotás" jött így létre, melyet akár „várostájnak" is nevezhetünk. Az építészeti alkotás léptékének ilyesfajta, a korábbiakban alig tapasztalt fokozása minden kétséget kizáróan a korszak egyik legjelentősebb város­építészeti vívmánya volt, 8 mely Győr esetében mintaszerű for­mában, magas művészi színvonalon öltött formát. A belváros sűrűbb beépítésű területeit óvatos kézzel az új lép­tékhez igazították. A Deák Ferenc utcát északon kiszélesítették és 2. ábra. Győr az 1860-as években. Simor János püspök tere Winkler Gábor rajza (85x65 mm) 384

Next

/
Oldalképek
Tartalom