Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Winkler Gábor: Győr városépítészete a dualizmus korában

új, saroktornyos, emeletes házakkal szegélyezték. Ezzel egyidőben nekifogtak a Baross Gábor utca nagyvárosias átépítésébe is. A Szent István út alkotta erőteljes hossztengely ezzel két hangsúlyos, kereszttengellyel gazdagodott. A Baross Gábor utca vonalát a vasút felett átvezetett híddal déli irányban meghosszabbították: ezzel megnyílt a lehetőség a vasúttól délre fekvő városrész, Nádorváros, nagy ütemű fejlődése előtt is. A városi beépítés kibővítésével és a meglévő, üres területek kitöltésével új léptékű, áttekinthető és jól működő városszerkezet jött létre: a dualizmus kora ezzel utat nyitott Győr nagyvárosias fejlődése előtt. A város bővítésével egy időben megindult a területigényes épületegyüttesek kitelepülése a sűrűn beépített történeti városmagból. A városháza számára is új helyet kellett keresni és e célra a Baross Gábor út - Szent István út kereszteződése körül kialakult terület kínált ideális lehetőséget. Rövid néhány év alatt európai mércével mérve is jelentős városépítészeti-építészeti együttes jött létre a korábban sivár, poros Vásárszer területén.

9 Az együttest nagy méretű épületek, lakóházak és intézmények palotái alkotják. Középpontjában a városháza épülete áll, tőle balra középületek sorakoznak (Révai utca - Városház tér: Királyi Tábla, Rába Szabályozási Társulat egykori székháza). Utóbbiaktól nyugatra kellemes arányú tér keletkezett (Honvéd liget), majd újabb középületek (Jókai utca: Főreál iskola, Bíróság), újabb tér és újabb hatalmas iskolaegyüttes (Kazinczy gimnázium) következik hatásosan lezárását biztosítva a változatos beépítésnek. A déli oldalon az egykori kereskedelmi kamara sarokkupolás épülete, a magyar kir. állami szakiskola, az egykori Royal szálloda csatlakozik a kompozícióhoz, melyet korábban egy sor szép, sarokkupolás lakóház (Vöröss-ház, Hillbert-ház) gazdagított: ezek nagyobb részét azonban a háború utáni években lebontották. Maguk az épületek is gyakran U elrendezésűek, épületszárnyaik bensőséges terecskéket határolnak. A párosan alkalmazott sarokkupolák, közöttük például a „városi bérházak" toronypárja monumentális kapumotívumot alkot: a sarokpontok ilyen jellegű megjelölése hatásosan keretezi az utcák képét és érzékelhetővé teszi a városi terek mélységi felépítését. 385