Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Csurgai Horváth József: Székesfehérvár városképi alakulása a dualizmus korában

tósági jogú városokban több ilyen célú egylet jött létre ezekben az években, bár általános elterjedésükről nem beszélhetünk. A Szombathelyi Szépítő Egyesület 1911-ben, a Kaposvári Szépítő Egyesület 1912-ben alakult. Az egylet szervezésében elsősorban Kárpáthy Kelemen, tankerületi főigazgató tűnt ki, aki korábban már Szombathelyen kezdeményezte, hasonló célú egylet megszervezését. Ennek következménye volt, hogy az alapszabály tervezetének mintáját is a szombathelyi alapszabály képezte. A szerveződés, célját az alábbiakban határozták meg: „Székesfehérvár város bel- és külterületének fasorok, ültetvények, díszkertek és sétaterekkel és más módon való szépítése, a város szépítésének célját szolgáló létesítmények gondozása és fenntartása, valamint a köztisztaság és közegészségügy érdekeinek ezzel kapcsolatos előmozdítása. " Az egylet alapító tagjai 50 koronát, rendes tagjai évenként legalább kettő korona tagdíjat fizettek. A tagság a belépést követő három év időtartamra terjedt ki, a kilépés egyik oka a városból történő elköltözés volt. Az egyesület hivatali tagjai a polgármester; annak helyettese (ekkor a közigazgatási tanácsnok); a rendőrkapitány; a gazdasági tanácsnok; a gazdasági felügyelő; a főmérnök; a főszámvevő; a városgazda; a városi kertész és a törvényhatósági bizottság öt tagja voltak. A hivatali tagok egyúttal a választmányban is helyet nyertek. Működésükről összegzőén az alábbiakban számolhatunk be. Az első esztendőben kiváltképp a parkosításnak szenteltek nagy figyelmet. Eredeti célkitűzésüket megváltoztatva a Megyeház tér és a Széchenyi út fásítása mellett döntöttek. A fásítást hamarosan kiterjesztették a város más pontjaira, valamennyi városrészben terveztek ilyen irányú munkálatokat. Az elképzelések többsége sajnos ebben az évben nem valósult meg, de a következő évben már nagyobb előrelépést tapasztalhatunk. A fásítás mellett fontos kiemelni a virágosítás megkezdését, virágkosarak kihelyezését és a sétaterek padokkal való ellátását is. E kérdésben sikeresnek mondható együttműködésről számolhatunk be a kertészeti szakosztállyal és a városi kertésszel egyaránt. 286